Mostantól múzeumként várja a látogatókat a Lengyelország náci megszállása alatt zsidókat mentő Oskar Schindler egykori zománcedénygyára Krakkóban.
A híres gyár
Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudétanémet családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni a háborúból, és mindent elkövetett, hogy megmentse azokat a zsidókat, akik krakkói zománcedénygyárában dolgoztak.
Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót „kért ki” és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.
A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.
Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül, és a feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik „Schindler-zsidótól”, Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent Schindler bárkája című könyvet.
A könyvből született Spielberg Schindler listája című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták. Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.
