Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Alighogy visszatelepült, máris írtjuk Arany toportyánját?

Alighogy visszatelepült, máris írtjuk Arany toportyánját?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 06. 21.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Népes aranysakál közösség él a baranyai határvidéken, a II. Világháború előtt eltűnt ragadozó pár évtizede visszatelepült és számban is megerősödött. A vadászok szerint ritkításuk is szükséges.

Rendkívüli szaporasága miatt egyre nagyobb károkat okoz a vadászok megfigyelései és feltételezése szerint a baranyai, s különösen az ormánsági vadállományban az aranysakál. A nádi farkas majd 70 év után tűnt fel újra.

– Nem az Afrikából és a természetfilmekből ismert fajtáról beszélünk, de az aranysakál, amelyet népiesen nádi farkasnak is neveznek, sokban hasonlít a fekete földrészen élő rokonára, például abban, hogy falkában jár, vadászik, és jellegzetes üvöltő-vonyító hangot ad – mondja Torbó László, a vajszlói Sastya Vadásztársaság vadászmestere, aki sokat foglalkozott e szép, a rókához méretben, alakban is hasonlatos vaddal.

Még ma sem tudják sokan, nincs a köztudatban, hogy az aranysakál újra visszatelepült az országba, ahonnan valamikor a 20-as, 30-as években tűnt el, halt ki. A feltételezések szerint valamikor a 90-es évek közepén, a délszláv háború alatt, és annak hatására menekültek át az országba, a Dráva mentén, a folyón átkelve.

Emiatt is Baranya a leginkább érintett vidéke az országnak, ma is itt élhet a legtöbb aranysakál, amelynek számát hazánkban ezer példányra saccolja Torbó László. Kutatásai, megfigyelései alapján úgy számolt, hogy Baranyában akár hét példány is élhet az ormánsági erdőkben hektáronként, ma ez a szám bizonyosan nagyobb már, azaz nálunk több száz példány élhet.

A védett állat vadászati szezonja egyébként most, június végén kezdődik országszerte, idén azonban az ormánsági vadásztársaságok hivatalosan is engedélyt kaptak az egész éven át tartó kilövésre, elismerve valamiképpen azt, hogy nálunk népes populáció él. Hivatalos adatok, tudományos bizonyíték egyelőre erre nincs, de a vadászok megfigyelései szerint, ürülék-, és gyomorminták alapján azt sejtik, feltételezik, hogy őzgidákra is támad a kis termetű ragadozó.

Az aranysakál az emberre nem veszélyes, már a szagától is fél ez a rókánál is óvatosabb állat. Kotoréklakó, a Dráva menti területeken otthonra lelt. Mivel a rókával ellentétben kölykeit nem ereszti szélnek az első évben, falkában jár és vadászik. Egy évben akár háromszor is ellik, 10–15 kölyköt almonként. Nappal nem mutatkozik, kifejezetten éjszakai állat. Lakott területre nem, vagy csak nagyon ritkán téved.

Forrás: bama.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Baranya megye Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr817879144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard