Ki megy egyedül fesztiválozni? Aki bátor. És hogy mi ennek az előnye? Az, hogy oda megy az ember, ahova akar: ennyi koncertet még életemben nem láttam egyszerre.

A legnagyobb soproni fesztivál, úgy tűnik, egyelőre hozza a megszokott színvonalat. Bár a programok csak szerdán kezdődtek, a fesztivál területét már kedden este megnyitották a jó sátorhelyre vágyóknak, amik már gyakorlatilag aznap elfogytak, érdeklődés tehát van.



A helyszínen tavaly óta gyakorlatilag semmi sem változott, a terület mérete ugyanaz, a színvonal is nagyjából – mobiltoalettek, konténerzuhanyzók és drága gyorskaják sora. Ami változik, a szponzorok nevei. Iparrá vált a fesztiválozás.

Az embernek néha az az érzése, hogy nem tudja megmondani, melyik fesztiválon van, mert jobbára ugyanazok lépnek fel, és mindenki ugyanúgy néz ki. Mert a fesztiváldivat még mindig nem változott. Fiúknak kötelező a félmeztelen figura, lányoknak a hosszú haj, a lenge virágos ruhák, szoknyák, pólók. A fesztiválszín a tarka, legyen szó hajról, cipőről vagy bőrről, mert a tetoválás hatalmas előnyt jelent a stílusversenyben. Mindehhez persze elengedhetetlen kellék a pilótaszemüveg.

A Voltot talán onnan lehet a legjobban beazonosítani, hogy a nagyszínpad egy kisebb domb tetején van, és a délután pont a színpaddal szemben megy le a nap. Tegnap a Copy Connak, a Belgának és az Irie Maffiának is kijutott a jóból, mint nagyszínpados fellépőknek. Nekem az árnyékban is melegen volt, sejtem, mi lehetett a színpadon. Ez persze egyik zenekar teljesítményén sem látszott, sikeresen őrjítették meg a fiatalokat. A Belga még ajándékot is hozott: gumimatracokat és strandlabdákat dobáltak a közönségnek.

Billy Idolra már rengetegen verődtek össze, szállt a por rendesen, és öröm volt látni végre egy-két idősebb arcot. Úgy tűnik, a fesztiválok is fiatalodnak – rengeteg apró fesztiválozóba ütközhetett az ember, ha nem nézett a lába elé. Idén a gyerekek ugyanis egy rajzért kapnak belépőt, és sokan élnek is a lehetőséggel, hogy elkísérjék a szüleiket.

A nagyszínpad utolsó fellépője a Quimby volt, meg is töltötték a színpad előtti teret. Ennek örömére fergeteges koncertet adtak, ahol mozgott minden és mindenki.

Az OTP Junior színpad csütörtöki legjobban sikerült koncertje viszont egyértelműen a Parov Stelar nevéhez fűződik, kár, hogy alig lehetett elférni a sátorban, mert jóval többen voltak rájuk kíváncsiak, mint amekkora a hely volt. Az utánuk következő Zagarnak pedig sikerült annyira megnyugtatni a kedélyeket, amennyire Parov Stelarék feltüzelték, kellemes, laza koncertet adtak.

A Converse aréna egyetlen hátulütője pedig az, hogy  a kevés rocker is igencsak be tudja fűteni, ember legyen a talpán, aki képes benn maradni egy teljes koncert alatt.

A fesztiválsör is a maradt a megszokott: vizes, szénsavmentes, és sokat kell érte sorban állni. Az árak igazodnak a megnövekedett igényekhez, azaz középmagasak, egy doboz Soproni sör 500 forint, egy fél literes ásványvíz ellenben 200 forint. Az ételek viszont sajnos kifejezetten drágák, és nem túl bizalomgerjesztőek, de aki egy fesztiválon akar gourmandkodni, az rossz helyen jár.

Forrás: KultúrPart