Többek között André Kertész, Haris László, Korniss Péter és Baricz Katalin képei is szerepelnek a Mai Manó Ház új kiállításán.
Haris Lászlo, Törvénytelen avantgarde
A Ház falai július 2-től szeptember 5-ig közel nyolcvan fotóművész ritkán, vagy eddig sosem látott képeinek adnak otthont. A fotók méretüknél fogva, vagy más okokból eddig kevésbé ismert, vagy nem publikált életműrészekként lapultak a raktárban.
A kiállítás egyben egy fotótörténeti ívet is bemutat, hiszen a kiállított képek között kronológiai rendben haladva megtaláljuk a fényképezés egyik legelső technikai eljárásával készült felvételét is – Zsák Móricz 1860-ban készült dagerrotípipiáját – majd a fekete-fehér fotókon át eljutunk napjaink digitális képkészítési technikájához, Kriván Marcell 2010-es digitális lenyomatához.
A képeket az időrendi sorrenden kívül szinte semmi sem köti össze. A téma és az alkotó egyaránt eltérő az egymás szomszédságában függő műveknél. Például remekül megfér egymás mellett Kudász Gábor Arion: Tréler című egy, az M1-es autópályán késő éjszaka készült képe, és Minyó Szent Károly: A földi halálról mit sem sejtve énekel egy kabóca című alkotása.
A látogató a Ház névadójának egyik képével – Kossuth Lajos temetése (1894) – is találkozhat a falakon, éppúgy, mint Haris László Törvénytelen Avantgarde című alkotásával. Az utóbbi fotó címe részben össze is foglalhatná a kiállítás lényegét, hiszen a kiállítás maga is, remélhetőleg, egy forradalmi lendületű újító mozgalmat indít útjára, aminek eredményeképp több, mindezidáig raktárakban tengődő kép is felkerülhet majd a galériák falaira.
Forrás: KultúrPart
