A bolygóállásokról ír Kiss József Zsolt.

Kedves Olvasó, akik végigkísérték figyelmükkel az előzőeket, tudhatják, hogy itt a Kultúrpart internetes oldal Túlpart rovatában és a Javaslapban már 2008 eleje óta írok az ugyanaz év őszétől kezdődő, és ezekben az években tovább bonyolódó bolygóállások lehetséges üzeneteitől, tanításairól.

Az asztrológusnak, aki belenéz az „órába”, vagyis az idő minőségbe prognosztikai szempontból úgy vélem ez is a dolga. Magyarán szóval ég és föld közötti tolmácsként az időszerűen beépítendő árnyékainkat segíthet tudatosítani, ezáltal magát az ébredő tapasztalási folyamatot, hogy minél több szeretet, tudatos megélés legyen életünkben, így jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és nagyobb harmóniába kerüljünk külső és belső világunkkal.


Egyébiránt én úgy érzem, ez megtörténhet segítséggel, vagy anélkül. Az átélő tapasztalást követő felismerés, vagy éppen a szenvedések átégése is ugyanide vezethet. Ekképp példának okáért vannak olyanok, akik az asztrológia mint ön-, sorsismereti, jelfigyelő rendszer használata, ismerete mellett is az illúziók és szokások automatizmusainak okán ismétlik ugyanazokat a köröket – ez végül is részben szükségszerű valamennyiünknél - s vannak, akik eme megszentelt tudomány bárminemű ismerete nélkül is ugyanezt teszik, vagy éppenséggel az életet a maga egyszerűségében megélve kiérlelt tapasztalatokhoz, vagy kifejezetten bölcsességhez jutnak.

Jelen okfejtés voltaképp része annak a sorozatomnak, ami a „2012-höz kapcsolódó” és főleg addig fokozódó égi konfigurációkról szól. (Jegyzem meg, hogy az idei bolygóállásokhoz képest a 2012-es kifejezetten jó, ha lehet ezt a meglehetősen világi kifejezést használni ezügyben.) Amint ismeretes, ebben az esztendőben a Mérleg Szaturnusz társulva a Marssal oppozícióba kerül a Kos Jupiter-Uránusz konjunkcióval, s mindez kvadrátot képez a Bakban haladó Plútóval. A nyári hónapokban pedig, amikor a Rák elején halad a Nap, illetve a természetes holdritmusból következően ugyanoda kerül a Hold, akkor még egy úgynevezett átfutó kvadrát is létrejön, kardinális jegyek között.
Az asztrológiában, mint analógiás rendszerben, megfelelve bármely más a világot egészlegesen megközelítő valamennyi szellemi úttal, megkülönböztet egyes megnyilvánulási módokat. Ha megnézzük a teremtést, akkor először „lőn az ige”, másképp szólva itt meg kell jelennünk a fizikai világban, hogy eljátsszuk a szerepeinket, amin keresztül tapasztalunk és fölébredünk.


Ezekkel a szerepekkel kell azonosulnunk mind fizikai szempontból, mind pedig a személyiség oldaláról, vagyis bele kell kerülnünk az egó - azonosítás káprázatába, és pontosan az én lesz az, ami ezt a káprázatot föl is tudja oldani. Az én, úgy is mondhatnám, hogy a személyiség, ha kívülről rá tud nézni önmagára, kapcsolatba tud kerülni egy olyan részével, ami egy darab az isteni szikrából, akkor tudatosulhat, vagyis egy transzformáció indulhat el, ez pedig nem más, mint az önismeret folyamata és fölébredés.

Ez a szó hétköznapi önismereti értelmében is, illetve spirituális vonatkozásban is igaz. Azt gondolom, hogy nagyon sokan, akik ezt nem tudják megtenni külső és belső feszítő erők hatására megtalálhatnak ilyen új irányultságokat, illetve, azok akik erre nem képesek, azoknak elképzelhető, hogy kifejezetten komoly akadályokba ütközhet egó-akaratuk.

Kollektív síkon pedig ha úgy veszem, hogy az univerzum óceánján halad Gaia hajója, vagyis ez a Föld bolygó, amit az emberi tudat is irányít, akkor azt gondolom, hogy ezt nagyon fontos újra navigálni. Egyrészt abból a szempontból, hogy hogyan értékeljük, vagy értékeljük át a múltunkat, s mindazt, amire a múlt taníthat bennünket, lásd Rák IC analógia, másrészt milyen jövőbéli hosszú távú stratégikus célokat kitűzni, ami valóban egy emberhez méltó élethez illik és felelősségvállaló felnőtthöz – gondoljunk a Bak MC analógiára - , valamint hogyan tudjuk az én-te relációban megteremteni azt az egyensúlyt úgy, hogy a külső és belső világot kapcsolatba hozzuk, majd igyekezve ezek között a harmóniát megteremteni, azaz Aszcendens Kos, Deszcendens Mérleg szimbolika.

Mindezzel együtt természetesen az egyes jegyekben haladó planéták hozzák tanításaikat, úgy a Szaturnusz ahol halad, mindig realizálja annak témáját, tehát a Mérlegben emberi együttműködés, akár harmóniateremtés, kultúra, akár a művészet által, a jogrendben az igazságosság, a párkapcsolatok, a nyilvánosság egyensúlyának szerepe az életünkben.

A Bakban haladó Plútó mindenképpen - ahogy említettem is - az egyéni felelősségvállalás a társadalomban, felnőtté válás a személyiségfejlődésben, mindez elkerülhetetlenül tartalmazza a gyökerekig való lehatolást és ezeken keresztül alapos átalakulást. A Kos Jupiter-Uránusszal együtt pedig az egónak egy olyan magasabb koncepcióba való áthelyezését, esetlegesen a transzcendenciával való hitkapcsolat kialakítását, ami megszülhet egy új világképet, ami holisztikus.

Az asztrológiában a kardinális, vagyis akarati minőség fejezi ki a létbe lépést és a folyamatok elindítását, a fix vagy szilárd minőség az azonosulást a fizikai világgal, az énnel, a személyiséggel, és a változó vagy labil minőség pedig a tágulás, átalakulás lehetőségét. Én így értelmezem az egyes jegyek megnyilvánulásait. Mindebből fakadóan az, hogy a kardinális jegyek között alakul ki egy feszültség, ami egyik oldalról egy problematika, krízis lehet, a másik oldalról egy óriási fejlődési lehetőség a szeretet, a szabadság, a boldogulás, és a „boldogság” felé.


Vagyis mostanság kollektív síkon abban a tekintetben szerezhetünk jelentős tapasztalatokat, hogy milyen célokat tűzünk ki, s azok mennyire megalapozottak, és milyen eredőből fakadnak. Egészen pontosan arra is gondolok, hogy tudunk e valóban a személyiségünk öntudatlanabb, kicsinyesebb, illetve félelem uralta, szeretetlen, vagy öntudatlan részén túlmutató célokat kitűzni, és annak irányába lépéseket tenni.

Magyarán a kintet és a bentet, a fentet és a lentet egyre inkább egységként megélve. Miután ez feszült helyzetben következik be, természetesen agóniákon keresztül, akár szenvedéseken illetve ugrásszerű belátások által is történhet. Ez teljesen természetes, hiszen valódi változások megszületésének a természetrajza mindig is ez.

Ekképp egyéni életünkben is, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk érintve személyesen a Kos-Mérleg, Bak-Rák jegyek elején összeálló konstellációk tekintetében, akár sorsunkban vagy személyiségünkben, mindannyiunkban ott vannak ezek a jegytartalmak és valamilyen életterületünket bizony érintik. Érdemes tehát tisztázni, hogy az egónknak hol van a határa.

Mértékletességet, önfegyelmet és önuralmat kialakítani, elfogadással például a sorsunkba lévő harmóniával, belső igényeink átalakításával, felelősségvállalást a külvilágban, de elsősorban önmagunkért és valóban a személyiségünk, énünk mulandó részén térben és időben túlmutató célok kialakítása; valamint időszerű a tudattalan, a múlt és az érzelmek érett integrálása a mindennapi életünkben.

Az, hogy az emberiség a mostani, talán önmagához és valódi természetéhez képest diszharmonikus állapotát hogyan tudja egyensúlyba hozni attól függ, hogy az egyének sokasága milyen mértékben jut el ilyen belátásokhoz és valósítja meg a belső változásokat az életében. Ez az időszak lehetőség például a világban az érzelmek, a felelősség, az egó és a külvilág összhangjának visszaállítására.

Mindaz, hogy mi lehet a világban, illetve mivel járhat azaz, milyen létfeltételeket, körülményeket vetítünk ki a kollektív, illetve az egyén tudattalanából, ami segít mindezeket a lépéseket megtenni, vagy éppenséggel belekényszerít, az már az asztrológus spekulációja. Ebbe szokás szerint én nem is kívánok belemenni.

Mindenkinek a saját fantáziájára, intuíciójára, illetve asztrológiai analógiás tudására bízom, és természetesen ki-ki olyan mértékben foglalkozzék ezzel, amilyen mértékben ez őt valóban érdekli, izgatja, és ténylegesen előre viszi a fejlődésben. Erre nagyon sok mindent lehet mondani természetesen, a nyáron kulmináló konstellációk mentén – s már előbb is – például megszaporodhatnak természeti katasztrófák, amikben én a földrengéseket, földcsuszamlásokat, vulkáni tevékenységet, illetve időjárási szélsőségeket és egyéb magaslégköri, kozmikus illetve elektromossággal, mágnesességgel összefüggő anomáliákat, esetlegesen a közlekedés illetve a légi forgalom nehézségeit… mindenképpen kiemelném, mint lehetőségeket.

Valamint olyan jellegű társadalmi problémák, feszültségek, adott esetben még terrorizmussal, háborúval összefüggő konfliktusok, illetve azok lehetőségei, polgárháborús vagy ahhoz hasonló helyzetek épp úgy kialakulhatnak, mint komolyabb szélsőségek a világ gazdasági életében…

Ám ez a folyamat már végeredményben a 2008-as konstellációkkal elkezdődött, hiszen ahogy az eddigi írásokban is szó volt róla, az emberiség tudatosulásának, tudati tapasztalásában most ezek az évek véleményem szerint jelentős bekezdések, amik meg is határozhatják a következő évtizedek alakulását.

Visszatérve ahhoz a hasonlathoz, hogy a Föld bolygónkat képzeljük el úgy, mint egy űrhajót, amit mi vezetünk, amerre most dirigáljuk és amilyen irányt most veszünk, elképzelhető, hogy még nagyobb jelentőséggel megszabja a következő évek alakulását. Példának okáért – amiről még a következő írásaimban fogok értekezni - azt is, hogy a Bak Plútóval kvadrált és a Kos Jupiter-Uránusszal, akár egy komolyabb eszmei, ideológiai vagy vallási változás is történhet a Földön, ami szerencsésebb esetben egy egyetemes fonálon az embertestvériség koncepcióját hozhatja be.

Az öntudatlan változat szerint valami olyan ideológiai, globalizált kényszert is eredményezhet, amibe az egyén még inkább emberi mivoltában sodródóbb lény lehet, ám természetesen csak akkor és csak azok, akik a belső világukban nem találják meg, vagy nem igyekeznek megteremteni a belső kapcsolatot, és a külső körülmények függvényeivé válnak…

Ugyanezt az írást olvashatják a Javaslap nyári számában, és a szerző programjairól pedig itt a honlapon Kiss József Zsolt havi programjai címszó alatt az érdeklődők tájékozódhatnak.