A repülőgép lassan ereszkedik alá a fehér felhők közül és átrepül a nácik által romba döntött város látképe felett: lebombázott hidak vázai meredeznek a békés folyón, kiégett házak csupasz falai, a földdel egyenlővé tett zsidó gettó. Varsóban járunk 1945 tavaszán, közvetlenül a II. világháború után.
Az alkotók elsősorban az ifjabb nemzedékeket akarták ráébreszteni arra, mekkora pusztítást végzett a háború a lengyel fővárosban. "A fiatalok nem értik, mit jelent az, hogy Varsó romokban hevert, azt hiszik, csak pár ház összedőlt" - mondta a múzeum igazgatója, Jan Oldakowski a Romok városa című film sajtóbemutatóján. "Még mi sem voltunk teljesen tisztában azzal, itt a múzeumban, hogy is nézett ki a város" - tette hozzá.
A pusztítás a Lengyelországot 1939-ben lerohanó és hat éven át megszállva tartó náci Németország bombázásainak következménye volt. A harcokban lengyelek milliói vesztették életüket. A rombolás nagy része megtorlás volt az 1944-es varsói felkelésért. Az egyenlőtlen harcban a felkelés 63 nap után elbukott, de a brutális náci uralommal szembeni ellenállás egyik legdrámaibb európai felvonásaként a lengyel nemzeti identitás fontos eleme maradt. A felkelők - köztük nők és tizenévesek - hősiességére napjainkban is roppant büszkék.
Oldakowski szerint 40 szakember két éven át dolgozott az ötperces térhatású képsoron, amely egy brit Liberator bombázó elképzelt repülését szimulálja a háború után, 1945-ben a város felett. Azt az útvonalat követi, amelyen a brit királyi légierő (RAF) bombázói haladtak, amikor fegyvereket és utánpótlást szállítottak a felkeléshez. A fegyveres harc 1944. augusztus 1-jén tört ki, és a film közönségbemutatóját a 66. évfordulóra időzítették.
A filmet gyártó Platige Image stúdió illetékese, Michael Gryn elárulta: a csapat eleinte nem volt tisztában azzal, mekkora kihívást jelent, hogy átrágják magukat a rengeteg dokumentumon. "Egyedülálló feladat volt a romos város hiteles háromdimenziós makettjének felépítése és az, hogy ötperces filmet forgassunk róla. Nem hiszem, hogy bárki a világon csinált volna ilyent" - magyarázta.
Csapata helikopterről lefilmezte a mostani Varsót, ez lett az alapanyag, amelyet mintegy 2000 történelmi fotó, film és festmény részletével töltöttek ki, hogy újrateremtsék a hajdani Varsót. A kordokumentumok egy részét magánszemélyektől kapták. Az eredmény egy számítógépes szimuláció, amelyen elénk tárulnak a lebombázott hidak a Visztulán, egész negyedek kiégett, tető nélküli házakkal és a letarolt varsói gettó. Ünnepélyes zenei aláfestés fokozza a halál és a fenyegetettség érzetét.
A megrázó képsorokat felirat zárja, amelyből megtudhatjuk, hogy a háború előtt 1,3 millió ember élt Varsóban, mintegy 900 ezer a felkelés kezdetekor és nagyjából 1000 a romok között, 1945-ben. A háború előtt a város lakosságának körülbelül 10 százaléka zsidó volt.
Varsót teljes egészében újjáépítették, beleértve a gótikus és reneszánsz óváros gondos helyreállítását is. Manapság 1,7 milliós nyüzsgő főváros, közigazgatási és üzleti központ számtalan toronyházzal.
