A mexikói festőnő halála után is tud újat mutatni, és biztos lehet benne az ember, hogy az érdekes is lesz. Most fotóin keresztül leshetjük meg Kahlot.

A tragikusan korán elhunyt mexikói festőnőben mindig is volt valami izgalmas. Talán az 1925-ben elszenvedett balesete, amely meghatározta az egész életét és művészetét, talán a csúnyasága, talán aktív politikai szerepvállalása, talán az életéről forgatott, Salma Hayekkel készült film, ami sokakkal megismertette a némileg hányattatott sorsú és kissé bajuszos nő alkotásait.


Most ismét okozott némi meglepetést, bár már több, mint 56 éve halott. 2007-ben előkerült ugyanis pár, nagyjából hatezer fénykép, amelyek eddig elfeledve pihentek a Casa Azul fürdőszobából átalakított raktárában. Ebben a coyoacáni házban született, majd élt a festőnő férjével, Diego Riverával, és itt is halt meg 1954-ben, 47 éves korában. A házat Rivera a mexikói államnak adományozta, az örökösök pedig a Frida Kahlo Múzeum székházává alakították, így történhetett meg, hogy a valószínűleg mexikói hevességgel végzett átalakítások és leltározások miatt a fényképek fél évszázadig nem kerültek elő abból a bizonyos fiókból.

A történelmi fontossággal bíró képek a két festő közös életének meghitt részleteit ábrázolják, és nem egy fotót maga Kahlo készített. Ám a többi fotós között is vannak nagy nevek, azaz a huszadik századik mexikói fotósok legjava, Man Ray és Martin Munkácsi is. Nem mindenki tartotta fontosnak a képek készültekor, hogy szignálja őket, az előző két úriember viszont igen. Milyen jól tették.

Kahlonak volt némi köze a fényképészethez apján, Guillermo Wilhelm Kahlon keresztül, aki szintén ismert mexikói fotós volt.
A rengeteg kép gondos válogatás után most végre nyilvánosságra kerül. A mexikói Editorial FM „Frida Kahlo, sus fotos” címmel állandó kiállítást szervezett a négyszáz legjelentősebb darabból, amik ezentúl a Frida Kahlo Múzeum permanens kiállítási darabjai lesznek.
A képeket Pablo Ortiz Monastrio fényképész és történész válogatta össze, és 5 nyelvű útmutató ad majd segítséget megértésükhöz.

Hogy megtudjuk, a gyűjtemény mennyi újdonságot fed föl a messzemenőkig baloldali festőnő privát életéből, Rivera félrelépéseiből és Kahlo Trockijhoz fűződő kapcsolatáról, ahhoz bizony el kell utaznunk Coyoacánba, de valószínűleg megéri. Ha pedig csak a közelben adóznánk Frida művészetének, akkor elég Berlinig utaznunk. A Martin Gropius Bauban ugyanis április végén nyílt meg a százötven festményéből és rajzából összeállított retrospektív kiállítás, ha pedig várunk szeptemberig, akkor ugyanez a tárlat Bécsben is megtekinthető.