Augusztus 14-én lesz 65 éves Wim Wenders német filmrendező, a Berlin fölött az ég és a Párizs, Texas alkotója, a Buena Vista Social Club "felfedezője".
Düsseldorfban született, keresztneve holland anyjától származik, de ezt a szigorú német hatóságok a "nem helyes német" alak miatt csak az ehhez legközelebb álló Wilhelm formában anyakönyvezték.Orvosi és filozófiai tanulmányait félbehagyva Párizsban sikertelenül próbált bejutni a képzőművészeti akadémiára, ezután vésnöknek állt. Végül a müncheni filmfőiskolát végezte el, közben 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.
Néhány road-movie után 1977-ben készítette első angol nyelvű filmjét Az amerikai barát címmel, majd Francis Ford Coppola hívására Amerikában dolgozott, de Hollywooddal kölcsönösen csalódtak egymásban; a kiábrándult Wenders ezután forgatta Portugáliában A dolgok állása című önéletrajzi munkáját.
1984-ben New Yorkban írta és forgatta a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című road-movie-t, amellyel elnyerte az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. A Berlin fölött az ég (1985) a múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt Berlinnel kapcsolatos nézeteit összegezte. (A két angyal történetének elkészült az amerikai változata is - az Angyalok városa forgatókönyvét Wenders jegyezte.)
Régi vágya teljesült, amikor 1991-ben elkészítette a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotását. A rendező elégedetlen volt az úgymond "nézhetővé faragott" rövid változattal és idővel megjelentette saját, ötórás rendezői változatát is. A Berlin felett az ég folytatásában, a Távol és mégis közel (1992) című filmben lehangoló képet festett az újraegyesült német fővárosról.
Wenders készített dokumentumfilmet Jaszudzsiro Ozu japán rendezőről és Yamamoto japán divattervezőről, színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1998-ban Ry Cooder amerikai zenésszel forgatta a Buena Vista Social Clubot a legendás kubai zenészekről, akik ennek nyomán idős korukban lettek világsztárok. A dokumentumfilmért - először és eddig utoljára - Oscar-díjra jelölték.
A zenebolond, legendásan nagy lemezgyűjteménnyel bíró rendező 2003-ban Martin Scorsese felkérésére egyik rendezője volt A blues című ismeretterjesztő tévésorozatnak. Több fotókiállítása volt és esszékötetet is írt, rendezett videoklipet, s az ír U2 együttes énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című, az álom és a valóság határán játszódó filmet. 2002-ben újabb kirándulást tett a zene területére: filmet forgatott a BAP elnevezésű kölni rockegyüttesről, amelynek számait helyi tájszólásuk miatt még a német közönségnek is feliratozni kell.
2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét - a címet egy Leonard Cohen-dalból kölcsönözte.
2007-ben az ENSZ fejlesztési programjának forgatott a szegénység leküzdését támogató kisfilmet a futballcsillag Zinedin Zidane és Ronaldo főszereplésével.
A tervekben soha nem szűkölködő rendező néhány hete fejezte be a kortárs táncművészet tavaly elhunyt neves alakjáról, Pina Bauschról szóló háromdimenziós dokumentumfilmjét.
Magánéletéről a zenerajongáson kívül keveset tudni, csak annyit, hogy felváltva él Berlinben és Los Angelesben ötödik feleségével.
