Jogi csatározás zajlik Csehországban Alphonse Mucha, az art nouveau stílus megteremtőjének húsz hatalmas alkotása miatt.
A sorozat, melynek címe Szláv eposz, az utóbbi ötven évet a morvaországi Moravsky Krumlovban töltötte, de a prágai hatóságok szeretnék a műveket áthelyeztetni a fővárosba, ami felháborodást keltett a helyiek között.“A 20 festményből álló sorozat a városunk büszkesége”, mondja Jaroslav Mokry, a város polgármestere. „És Krumlov a művek megmentője.”
A képek nem most mozgatják meg először a közvéleményt. A kérdésben annak idején még Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke, Tomas Garriuge Masaryk is nyilatkozott. Úgy gondolta, hogy „Krumlov városa mentette meg a műveket az enyészettől és a történelem viharaitól”, és minden bizonnyal ott is a helyük.
Alphonse Mucha remekműve csak néhány percre van a polgármester irodájától. A húsz festményből álló sorozat a művész tisztelgése a városlakók előtt. Az álomszerű, szinte már természetfeletti képeken a csehek és a szlávok történelem során elszenvedett megpróbáltatásai jelennek meg.
Az egyik képen egy nő, kezében gyermekével, épp egy halott fölé hajol, miközben a háttérben szülőfaluja porig ég. Egy másikon Jan Amos Komensky egy székben ül és tekintete a hideg, szürke távolba mered. Komenskyt, ismertebb nevén Comeniust, az 1620-as csata után száműzték az országból.
„Tudnunk kell ezekről a szörnyű pillanatokról, hogy megbecsüljük a jelenünket”, mondja Pavla Hemerkova, a galéria tárlatvezetője. „Szerintem ezek nagyon fontos festmények és maradniuk kellene. Szerintem Mucha is ezt szeretné”.
Mucha két évtized alatt festette a sorozatot és 1928-ban fejezte be. Végrendeletében a műveket Prága városára hagyta, egy feltétellel: a városnak új galériát kell építenie a festmények számára, de ez sosem tötént meg.
Az, hogy végül hogyan kerültek jelenlegi helyükre 200 kilométerre a fővárostól, maga is kalandos. Mucha 1939-ben tüdőgyulladásban hunyt el, miután 78 évesen a Gestapo elfogta és kihallgatta. A festmények eközben egy raktárban lapultak, nehogy a nácik birtokába kerüljenek.
A háború után a művek ideiglenesen Moravsky Krumlovba kerültek, ahol 1963-ban kiállították őket, és azóta is ott vannak.
Prága most követeli a műveket, aminek Moravsky Krumlovban nem igazán örülnek.
„A festmények jó helyen vannak itt”, mondja Jana Kralova, helyi fodrász. „Nem értem, Prágának miért kell minden, mikor amúgy is a művészetek városa”.
A város polgármestere igyekszik kibogozni az évszázados jogi problémát. Prága a végrendeletre hivatkozva követeli a képeket, a Mucha család viszont a Mucha alapítvány nevében a városvezetéshez fordult, hogy a képek Moravsky Krumlovban maradhassanak.
Az alapítvány a prágai vezetőséggel vitázik, mert szerintük a művek átszállítása ismét csak ideiglenes megoldás lenne. Több, mint ezer képzőművészeti hallgató tiltakozik a festmények elszállítása miatt, még Vaclav Klaus is Moravsky Krumlov mellett van.
A hatóságok a Mucha családnak adtak igazat és jogi alapokra hivatkozva megakadályozták a művek elszállítását. Prága fellebbezni kíván.
„Ez egy abszurd helyzet és Prága jogainak ellehetetlenítése”, mondja a prágai tanácsos, Ondrej Pecha. Állítása szerint a város a közelgő kiállítás kapcsán már kifizette a technikai előkészületek díját is, és követelni fogja, hogy Moravsky Krumlov vezetősége fizesse ki a számlákat, ha ellehetetlenítik a kiállítást.
A festmények sorsa továbbra is rendezetlen. Jogilag Prága városa a tulajdonos, de a művek addig nem hagyhatják el jelenlegi helyüket, míg a vita le nem zárul.