Egy most megjelenő kiadvány kapcsán újra fellángolt a vita a graffitiről. A street art azonban már a kultúránk részévé vált, a legjobbjai pedig elismert művészek lettek. Vagy mégsem?
Új kiadvány jelenik meg az utcai művészetről a híres Taschen kiadó gondozásában. A könyv szerkesztői először vonakodtak egy újabb utcai művészetről szóló könyv összeállításától, mivel már rengeteg ilyen kiadvány található a piacon, de végül a kiadó koncepciója meggyőzte őket.A most megjelenő gyűjtemény címe Trespass: A History Of Uncommissioned Urban Art már három éve készül, és teljesen új nézőpontba helyezi a témát. Megszerkesztéséhez a New Yorkban élő kortárs művészeti kritikus és kurátor Carlo McCormick segítségét kérték, aki már számos könyvet írt az urban artról, nála kevés ember ismeri jobban az utcai művészetet. A másik két szerző Marc és Sara Schiller, akik 2001-ben alapították a Wooster Collective elnevezésű internetes oldalt, ami nagy szerepet játszik az utcai művészet bemutatásában.
A könyv fejezetei korántsem a megszokott időbeli vagy térbeli felosztást követik. A címek is magukért beszélnek: a Tér meghódítása, Közösségi emlékezet, Privát emlékek vagy Mágikus gondolkodás.
Az urban art és modern graffiti története a hatvanas évek végéig nyúlik vissza. A fiatal művészeti ág a New York-i hiphop kultúra részeként jelent meg először, egyik első képviselője a görög származású Taki, aki azzal keltett feltűnést 1971-ben, hogy a manhattani 183. utcából kiindulva fagyiskocsikra kezdte el felfújni a Taki 183 feliratot. Később futárként telis-tele firkálta a manhattani tömegközlekedési eszközöket és aluljárókat.
Fred Braithwaite -az MTV által ismertté vált graffitis- New York Soho negyedében rendezett kiállításai után egyre gyakrabban művészeti értékként jelent meg a graffiti. 1979-ben a rapper már Rómában is kiállította műveit. Mára a graffiti és az egyéb köztéri installációk véglegesen a tömegkultúra részévé váltak, és az utcán vagy a múzeumok falain belül egyaránt megtalálhatóak.
