Tilos nem megfogni - ezt az utasítást kapják, akik ellátogatnak Róma történelmi városközpontjában Franz West osztrák művész modern óriásszobrainak kiállítására.
A 63 éves bécsi művésznek hét installációját állították ki a Gagosian Gallery kortárs művészeti galériában - a tárlat péntektől október 30-ig tart nyitva.A közönséggel való közvetlen kapcsolatot kereső művész ezzel egy időben az olasz főváros központjában is alkotott: a Pantheon közelében, Hadrianus császár egykori templománál állította fel a Room in Rome, a Szoba Rómában című művét.
Az ókori márványoszlopsorra hatalmas méretű, zománcozott alumínium tárgyak vetnek árnyékot. A rózsaszín, szürke, zavaros sárga, geometrikus alakzatokról nehéz megmondani, pontosan mit is ábrázolnak. A nézőnek éppen az a feladat jut, hogy megérintse, mozgassa őket, áthaladjon alattuk és ha akarja, még rájuk is feküdhet. Sőt, a mobilszobrokat a szemlélődő magára is tekerheti, mintha ruhák lennének.
"A művészetben nem az számít, hogyan mutatja meg önmagát, hanem miként kerül felhasználásra" - magyarázta West, aki a Bécsi Képzőművészeti Akadémián végzett, felesége pedig a szintén művész, grúz származású Tamuna Sirbiladze.
Hasonló élményt kínálnak a kaliforniai műgyűjtő, Larry Gagosian által 2007-ben nyitott római galériában kiállított West-alkotások is. A látogatót két pattanásig feszült, alaktalan, begubózott báb fogadja pasztell színekben: Káin és Ábel. A kiállítás műveit a West által tervezett fotelokból és díványokról lehet hosszasan szemlélni.
Bár - ahogyan a kiállítás megnyitóján az olasz művészettörténészek megjegyezték - a West-féle székeken mindig óvatosan foglal helyet az ember, hiszen a nyolcvanas évek elején a bécsi utcákra tervezett padjain fémlevelek szúrták meg az erre ülőket.
A West által "aktív valóságnak" nevezett művészetet a rómaiak egyelőre gyanakodva fogadták. A Hadrianus-templomnál élők és az erre sétáló turisták is nemtetszéssel kommentálták a gyönyörű műemléket elcsúfító "izéket" - számolt be a Corriere della Sera napilap római kiadása. Az újság is úgy látta, a kortárs alkotásoknak inkább Róma egyik parkja tudott volna megfelelő díszletet kölcsönözni.
Forrás: MTI