A fény képzőművészeti alkalmazásának úttörőjeként számon tartott Kepes György világhírű képzőművész munkásságáról készült háromdimenziós filmet mutattak be szerdán Egerben, a mester nevét viselő vizuális központban.
Mint azt Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza Eger ügyvezető igazgatója a film bemutatóján elmondta, a múzeumpedagógiai program során 25 iskolából fogadnak gyerekeket, akikkel megismertetik Kepes György munkásságát, illetve a kortárs képzőművészeti irányzatokat. Elsősorban annak megismertetésére koncentrálnak, hogy a modern képzőművészet miképpen kapcsolódik a tudományhoz és a technikához.
A gyerekek, az elméleti előadások mellett maguk is kísérletezhetnek úgynevezett fotogrammok készítésével - tette hozzá az ügyvezető.
Kepes György a Heves megyei Selypen született 1906-ban, ám életének legnagyobb hányadát az Egyesült Államokban élte le egészen 2001-ben bekövetkezett haláláig. A Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt, de kapcsolatba került Moholy-Nagy Lászlóval és az ő környezetében élő Bauhaus alkotókkal is, ezután hagyott fel a festészettel és fordult a fotózás, filmezés felé. 1937-ben költözött Chicagoba, 1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai Cambridge-i MIT (Massachusetts Institute of Technology) Építőművészeti és Tervezői karán, majd 1952-ben tagjai sorába választotta az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia is.
Kepes György a fény képzőművészeti alkalmazásának jegyében alapította meg 1967-ben az egyesült államokbeli Cambridge-ben a Haladó Vizuális Tanulmányok Központját, amely máig a világ egyik legelismertebb fényművészeti intézménye. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a képzőművészet és a tudomány kapcsolatának vizsgálata, és ennek alkalmazása a festészet, illetve a fotográfia területén.
Az alkotó 1981-ben Egernek adományozta műveinek jelentős részét, mintegy 250 alkotást, ezeket állították ki a róla elnevezett intézményben. Az elmúlt időszakban egy vándorkiállítást is útnak indítottak a gyűjtemény felhasználásával. A tárlat megjárta a többi között a debreceni Modemet és a New York-i Magyar Kulturális Központot is.
Forrás: MTI
