Magyar Ropszódiák címmel a Magyar Nemzeti Galéria  először szentel életmű-kiállítást Félicien Ropsnak (1833-1898).

A belga szimbolizmus nagy alakjának mintegy 100 művét mutatja be a magyar-vallon kulturális egyezmény keretében az intézmény. A tárlaton főként erotikus rajzok és rézkarcok kaptak helyet.

Csák Ferenc, az MNG főigazgatója a tárlatot ismertető sajtótájékoztatón szerdán azt is elmondta: a galéria évekkel ezelőtt vállalta, hogy a Rops életművét őrző namuri múzeummal együttműködésben megismerteti a budapesti közönséggel a belga szimbolizmus különleges alakját, aki többször járt Magyarországon és magyarnak vallotta magát, holott semmiféle magyar őst nem tudott fölmutatni.

A pénteken nyíló tárlat a magyar-vallon együttműködés második fázisa, ugyanis 2009-ben Namurban Rops barátjának, Zichy Mihálynak a műveiből állítottak össze kiállítást.

A Félicien Rops-kiállításhoz a namuri múzeum és belga magángyűjtők kölcsönöztek képeket. A főigazgató megjegyezte, hogy folytatva az MNG hagyományait, új arculatú, tudományos igényű katalógus is készül a tárlatra.

Földi Eszter, a kiállítás társkurátora elmondta, hogy a belga művész 1874-ben költözött Párizsba csakúgy, mint Zichy Mihály, és nagy barátok lettek. A grafikus többször járt Magyarországon, mert ahogy a kurátor az MTI-nek elmondta, "abban a korszakban igen élénkek voltak a magyar-francia kulturális kapcsolatok, s Félicien Rops különböző bizottságok tagjaként érkezett hozzánk".

Mint felidézte, Ropsot annyira elragadta az Alföld, a puszta látványa, a vándorcigányok élete, zenéje, hogy élményeit sajátos írott-rajzolt "útikönyvben", a Magyar Ropszódiák albumban akarta megjelentetni, de csak két illusztrált lap és néhány, vázlatokkal díszített levél született csupán.

Földi Eszter beszélt arról is, hogy Félicien Rops művészete, magánélete sok vitát váltott ki. Szenvedélyes, különc lélek, öntörvényű személyiség volt, kritizálta a politikát, az egyházat, a társadalmi konvenciókat felrúgva két nővérrel élt együtt haláláig és mindkettő gyermekeket szült neki.

Rops brüsszeli jogi tanulmányai alatt kezdett karikatúrákat rajzolni, Gustav Courbet realizmusa nagy hatással volt rá. 1864-ben ugyancsak Brüsszelben ismerkedett meg Charles Baudelaire-rel, a költővel és ő tervezte, illusztrálta A romlás virágai című híres kötetét.

Rops életművének jelentős részét adják erotikus rajzai, rézkarcai, amelyek helyenként pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolják a szexualitást. Egyik legismertebb műve az 1878-ban készült Pornokrates című kép, amely a kurtizánok uralta világot szimbolizálja, s ez is látható a tárlaton - mondta Földi Eszter.

A kiállítás bejáratánál vörös karikában a 18-as szám jelzi, hogy kiknek ajánlja a tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria egészen 2011. január 9-ig.

Forrás: MTI