Kína egy "szuverenitását érintő kérdés miatt" visszalépett a 23. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon való részvételtől, tiltakozásul amiatt, hogy Tajvan delegációját nem "kínai Tajpej", vagy "Tajvan, Kína" néven nevezték meg.
A kínai delegáció vezetője, Csiang Ping (Jiang Ping) a fesztivál vasárnapi megnyitójának kezdete előtt közölte, hogy ragaszkodnak a tajvaniak hivatalos megnevezésének nemzetközi kulturális és sportrendezvényeken - Peking nyomására - rendszerint elfogadott formájához, de a japán rendezők nem voltak hajlandók a felszólításnak eleget tenni.
"A dolognak semmi köze tajvani honfitársainkhoz, ez a szervezők hibája" - húzta alá Csiang, aki egyben az Állami Rádió, Film és Televízió Főhivatal (SARFT) vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a rendezők ezzel burkoltan megsértették az "egy Kína" elvet.
A helyi sajtó úgy tudja, hogy kilenc, vagy tíz kínai nyelvű film vetítése marad el, de állítólag a Zongora a gyárban című versenyben marad.
A tajvani delegáció vezetője újságíróknak azt mondta, a művészetet el kellene választani a politikától, s megerősítette, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, ezúttal is Tajvan képviseletében jelentkeztek a fesztiválra.
A hétfői tajvani sajtó ingerülten reagált a történésekre, és ismertette az elnöki hivatal közleményét, amely hangsúlyozza, hogy egy nemzetközi kulturális eseményről van szó, amelyet nem kormányzati szervezetek rendeztek. A dokumentum szerint a kínai követelés megsértette a tajvaniak érzéseit, és akadályozni fogja a szorosközi kapcsolatok fejlődését. A közleményben a tajvani elnöki hivatal felszólít arra, hogy a kínai hatóságok fejezzék be "Tajvan elnyomását és korlátozását a nemzetközi színtéren".
A tajvani China Times idézi Vu Ten-ji (Wu Den-yih) kormányfőt, aki "arrogánsnak" nevezte a kínai delegációt, vezetőjének kijelentéseit pedig idejétmúltnak minősítette. Csiang szóhasználata felett már eljárt az idő - mondta, s kifejezte reményét, hogy Peking megfelelően a helyére teszi az ügyet.
Pekingi illetékesek - ugyancsak tajvani hírek szerint - gyűjtik az információkat és a szorosközi kapcsolatokkal foglalkozó iroda várhatóan szerdai tájékoztatóján fog állást foglalni az ügyben.
A kínai kulturális delegáció vezetőjének döntése minden bizonnyal elsősorban Japánnak, a japán rendezőknek szólt, mivel Peking és Tokió viszonya az utóbbi időben rendkívül érzékennyé vált. Amióta szeptember elején a japán parti őrség egy vitatott hovatartozású szigetcsoport közelében a Kelet-kínai tengeren elfogott egy kínai halászhajót, és kapitányát több mint két héten át fogva tartották, mindkét ázsiai ország újra és újra hangot ad nemzeti büszkeségének.
Kínában - Kanszu (Gansu) illetve Szecsuan tartományban - az elmúlt hétvégén is voltak Japán-ellenes demonstrációk, míg Tokió hétfőn azért tiltakozott, mert kínai halászati őrhajók túlságosan közel mentek a szigetcsoporthoz, amely jelenleg ugyan japán ellenőrzés alatt van, de Kína is a saját területéhez tartozónak vallja.
Mindeközben a legfelsőbb szinteken a politikai vezetés már Pekingben és Tokióban is egyaránt egyetérteni látszik abban, hogy normalizálni szükséges a kétoldalú "stratégiai kapcsolatokat".
Forrás: MTI
