Szombaton, november 6-án, az első győztes marossárpataki csata emlékére, a Marossárpatakért Egyesület hetedik alkalommal szervez emlékünnepséget és hagyományőrző huszárbált. A rendezvényre több erdélyi huszárcsapat kapott meghívást és jelentette be részvételét.
Az ünnepség délután három órakor lovas felvonulással kezdődik, majd egy órával később Miholcsa József újabb fejedelemszobrát, Barcsay Ákos kőmását avatják, a település központjában található szoborparkban. A fejedelem életéről Berekméri Árpád-Róbert marosvásárhelyi történész tart ismertetőt. A szobrot megáldja Stupár Károly helyi lelkipásztor. Ezt követően, a szervezők megkoszorúzzák a kultúrotthon előtt elhelyezett Sebesült huszár szobrot és megemlékeznek a 200 éve született Bethlen Gergely huszárezredesről.
18 órától a II. Csíkszéki huszártoborzóról tekinthetnek meg összeállítást az érdeklődők, a vetítésre a kultúrotthon nagytermében kerül sor. A bál ünnepélyes megnyitója 20 órakor lesz. Beszédet mond a bál védnöke, Primor Dálnoki Gaál Miklós, majd színpadra lépnek a helyi Székely János hagyományőrző tánccsoport tagjai és a szovátai huszárok. Ezt követően a marosszentgyörgyi Kolping társulat kórusának műsora következik, majd Lörincz Imre nyárádköszvényesi vőfély, mókamester szórakoztatja a résztvevőket. Az ünnepi vacsorát követően vetített beszámoló következik a Gyergyóremetén felidézett piski csatáról. A szokásos éjféli bálkirálynő választást hajnalig tartó mulatság követi.
A megjelenés egyenruhában, díszmagyarban vagy népi viseletben javasolt. A rendezvény szervezője a Marossárpatakért Egyesület.
A marossárpataki csata
A marossárpatakiak nagyon büszkék arra, hogy a szabadságharc első győztes csatáját településük közelében vívták. Az első ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj 30-40 Mátyás huszár és néhány ezer nemzetőr, Urbán serege ellen két irányból indított támadást. A sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek, a szemtanú, így örökítette meg az eseményeket:
„A csapatok egyszerre értek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott. Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség nagy része a Marosba ugrott és ott úszás közben lövetett le, vagy levágták az utána ugrató huszárok. Másrészük a falu kertjei közé húzódtak meg, s ott lövettek agyon. A legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt. E percben érkezett meg a Maros bal partján, Marosvásárhely felől Berzenczey ezredes, nagyszámú Maros- és Udvarszéki nemzetőrrel, s akik a mi kezeinkből a Maroson átúszva menekültek, amazok kezeibe jutottak.”
A marossárpataki csatavesztés után Urbán Vajdaszentivány határában kísérelt meg újabb ellenállást. A rövid ideig tartó ütközetben részt vett a Mezőség irányából vonuló Dorschner vezette osztrák sereg is. Az összecsapást a székely gyalogság vezette be, amire Urbán válaszként lovassági rohamot indított. Ennek meghiúsulása után visszavonult Szászrégenbe. A Vajdaszentiványi csata eldöntötte Szászrégen sorsát, és ebben fontos szerepet játszott a marossárpataki (első győztes) ütközet is.
A marossárpataki Sebesült huszár lovasszobor
Az első győztes csata emlékére, 2003-ban, Miholcsa József huszárszobrot adományozott Marossárpataknak, amelyet a kultúrotthon elé helyeztünk el, mert így az egész teret díszíti. A szobor a levert szabadságharcot jelképezi, s ugyanakkor emlékeztet az 1848-as szabadságharc első győztes csatájára is, ami a falu határában zajlott.
- Az alapötlet egy téli lovaglás alkalmával született, amikor a lovam túlságosan megizzadt a háromszéki hegyekben – tudtuk meg Miholcsa József szobrászművésztől. Kissé megijedtem, hogy mi baja lehet, s mi lesz velünk, ha kidől alólam. Hogyan segíthetnék rajta? És vajon mit érezhetett egy huszár, ha kilövik lovát egy csatában? Mennyire kötődik hozzá? Otthagyja, lelövi, vagy kitart társa mellett, ami egy ilyen esetben számára családot, gazdaságot, hazát is jelenthet? Mi történhet akkor, ha a huszár is sebesült és lova nélkül nem is menekülhet? Vállalja a fogságot, a halált? E kérdések sorozata izgalmassá tette számomra a szobor megalkotásának tervét, majd ennek kivitelezését. A megoldás egy piramidális kompozíció lett, ami a vészes helyzetben is stabilitást fejez ki, hiszen a huszár a hazáért, a szabadságért harcolt, amitől hosszabb időre nem lehet az embert megfosztani. Ruházatával és a ló felszerelésével korszerűségre törekedtem. A huszár karakterének modellül egy igazi lovasember, Kovács István ménesmester szolgált. Ha hőseink életüket adták ingyen a hazáért, a szabadságért, megadatott nekem is, hogy egy szobrot díjmentesen, adományként adjak Marossárpataknak, a szabadságharc emlékéért, szűkebb hazánkért. Művészként, hivatásomnak és hitvallásomnak élve, szeretném múltunk, hagyományaink, erdélyi kultúránk és népünk szolgálatát, nevelését és éltetését elősegíteni lehetőségeim és körülményeim szerint, minden erőmmel, úgy ezzel a szoborral is. – nyilatkozta Miholcsa József.
