A tavalyi siker után második alkalommal rendeznek szombaton képregényfesztivált Szegeden; az idei programok között kiállítás, több játék, vásár és sok meglepetés várja a látogatókat a szervezők ígérete szerint.
A Somogyi könyvtárban lesz "örömrajzolás", amelyen az alkotókkal együtt lehet ceruzát ragadni.A hozzáértők szerint képregény bármiből lehet. Nincsenek egységes szabályok, a nagyon egyszerűtől a történeti, rajzbeli sokszínűségig, bonyolultságig minden megengedett.
Rozgonyi Zalán szerkesztő azt vallja, hogy a képregény nemcsak rajz, hanem komoly írás is. Olyan, mint bármely novella vagy regény megírása, előadásában ezt boncolgatja majd.
Szabó Zoltán szerkesztő és szakújságíró az MTI-nek elmondta: tapasztalataik szerint Budapest után Szegeden van a legnagyobb a képregényes élet. Ennek két oka lehet, az egyik, hogy diákvárosként nagyon sok fiatal él itt, a másik, hogy a szerb határhoz közel helyezkedik el. Ez azért fontos, mert ott a képregényes élet sokkal fejlettebb volt már évtizedekkel ezelőtt és az ottani termékek "átszivárogtak" a határon.
Kálmán György, a szegedi Klebelsberg-telepi fiókkönyvtár vezetője saját gyűjteményét mutatja be a látogatóknak. A kiállításon különböző nemzetek képregényei láthatók, japán, francia, belga, magyar kiadások, valamint amerikai újságok. Formátumukat, méretüket tekintve is változatosak. Néhány kuriózumot említve látható a Superman első száma, a Pókember második száma, eredeti nyelvű Asterix és Obelix, illetve a Garfield századik száma.
Váradi Gábor szakértő a Szegedi Tudományegyetemen oktatja a műfajt. Mint elmondta: a képregényben több kép és a szöveg alkot közös egységet. Legkorábban a 20. század elején, az 1930-as években jelentek meg Európában a képregények. Kezdetben egyértelműen a felnőtteknek szóltak, az 50-es években jelentek meg a gyermekeknek szóló verziók, amelyek a 80-as évekig nagyon népszerűek voltak.
Magyarországon a kezdeti képregényeket nem engedélyezték, az elsők, melyek megjelenhettek, a gyerekeknek szóltak. Később kerülhettek csak forgalomba a felnőtteknek szánt kiadványok.
Három nagy iskolát különböztetnek meg a szakemberek: az ázsiai iskolába a japán manga, a kínai és koreai képregények tartoznak. A nyugat-európai minta központja Franciaország és Belgium, a harmadik nagy csoport pedig az amerikai. Ezek mindegyikéről lesznek előadások, beszélgetések szombaton Szegeden.
A különböző előadások mellett lesz képregényelemzés és -alkotás. A nap végén a Super 8-as akrobatacsoport közreműködésével rajzfilmeket láthat a közönség.
Forrás: MTI