Az Országgyűlés az úgynevezett Hungarikum-kerettörvény vitájában tárgyalja a magyar operett műfajának ügyét is. Vagyis hosszú évek óta először végre komoly esély van arra, hogy az operett is Hungarikum legyen.
A hír, az operett kedvelői számára kiemelten fontos, mert láthatóan abból a felismerésből fakad, hogy Magyarországot nem kizárólag a gasztronómiai kultúra jellemzi, hanem szellemi kultúránk néhány nemzetközileg elismert terméke is.
Miért az operett?
1885. december 3.-ig a hazai színházak kizárólag magyarított külföldi operetteket mutattak be, ekkor azonban a Népszínházban színre került Deréky Antal és Konti József Eleven ördög című műve. Óriási sikert aratott, majd egymást követték a bemutatók egészen 1902-ig, amikor Huszka Jenő Bob hercege meghozta a valódi áttörést. Ettől kezdve a magyar zenés színházak az a behozatalról a kivitelre álltak át és az operett-darabok első számú exportőre ma is Magyarország.
Ha tehát az Országgyűlés úgy szavaz, egy olyan sajátosan magyar zenés színházi műfaj kerülhet a Hungarikumok közé, amely ma is színházakat tölt meg Szentpétervárott, Németország nagyvárosaiban vagy éppen Tokióban.
Az eseményt a Budapesti Operettszínház is ünnepli. Ez Hungarikum címmel nagyszabású gálaműsort mutat be november 24-én.
A műsorban – az Operettszínház sztárjainak előadásában megszólaló dalokon keresztül –az operett műfajának története rajzolódik ki.
A kínálkozó anyag, természetesen hihetetlenül nagy, de a Böhm György rendezésében színpadra kerülő válogatás jól jellemzi a csaknem másfél évszázados sikertörténetet.
Fellépők: Bódi Barbara, Bordás Barbara, Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Lehoczky Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Benkóczy Zoltán, Boncsér Gergely, Csere László, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, valamint a Színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel: Makláry László.
Bemutató: 2010. november 24., további előadások: november 25., 26. és december 1., 2.