Magyarországon egyelőre gyerekcipőben jár a Slow Food (lassú étel) mozgalom. Az elmúlt években megalakult 9 hazai csoport tagjai vállalták, hogy csak olyan élelmiszereket fogyasztanak, amely a környékükről származik. Tehát bármilyen finom például a déligyümölcs vagy a szusi, náluk nem játszik.
A civil szerveződés lényege, hogy támogassa az országhoz illetve a szűkebb régióhoz kötődő élelmiszerek termelését, a gasztronómiai hagyományokat. A mozgalom 1989-ben indult hódító útjára Párizsból. Elnevezésével a gyorsétkezdei „fast food” étkezési stílus ellentettjére, a „lassú”, odafigyelő táplálkozásra irányítja a figyelmet.
A helyi gasztro-kulturális értékek megőrzésével a Slow Food hívei hozzájárulnak a helyi termelők, élelmiszeripari vállalkozások sikerességéhez. Nem kevésbé fontos jellemző közösségi jelleg. Tehát nem csak arról van szó, hogy egyének, vagy egy-egy család elhatározza, hogy a zöldséget, gyümölcsöt a helyi piacról szerzi be. A mozgalom hisz a közösség erejében. Ennek megfelelően arra buzdít mindenkit, hogy alakítsanak - akár néhány főből álló - civil csoportokat, rendezzenek közös eseményeket, például jó hangulatú, baráti vacsorákat, ahol bemutathatják legkiválóbb receptjeiket.
A Slow Food központja az észak-olaszországi Piemonte tartományban, Bra-ban található. További irodák nyíltak Svájcban, Németországban, az USA-ban, Franciaországban, Spanyolországban és legutóbb Japánban. A Slow Food jelenleg világszerte közel 100 000 tagot számlál, akik több mint 800 helyi csoportba, úgynevezett konvíniumba szerveződnek.
A konvíniumok a Slow Food mozgalom „sejtjei”, szakmai-baráti körei, helyi szinten képviselve annak filozófiáját és kifejtve az erre épülő, a helyi érdekeket érvényesítő tevékenységeket. Nyugat-Európában a '90-es évek elején sorra nyíltak a mozgalom kívánalmai szerint működő élelmiszerüzletek. ezekben a boltokban kizárólag az 50-100 kilométeres körzetben megtermelt, előállított élelmiszereket tartanak, legyen az zöldség, gyümölcs, húsáru, édesség vagy éppen bor.
Az elmúlt években Nagy-Britanniában is gyökeret eresztett a Slow Food mozgalom. Az ottani hívek azonban nincsenek könnyű helyzetben, hiszen – mint mondják – túl sok finomságról kell lemondaniuk, ha tartani szeretnék magukat ahhoz, hogy csak helyben előállított élelmiszer kerülhet az asztalra. Irigykedve beszélnek például Magyarországról, amely ebből a szempontból sokkal kedvezőbb adottságokkal rendelkezik.
A nemzetközi mozgalom a következőkért száll síkra:
– A hagyományos ételek újrafelfedezése
– Tájjellegű élelmiszerek felhasználása
– Régi, esetleg már épp kipusztulás előtt álló növények és állatfajták megőrzése
– Az új konyhatechnológiák megismerése
– Közösség a hasonló gondolkodású emberekkel
– Egészséges élelem, amely mégis ízletes
Forrás: baon.hu
