Széleskörű népszerűsítési akciót indított a hétvégén a dévai önkormányzat. A kezdeményezés célja a dévai vár és a történelmi belváros megismertetése és népszerűsítése, hogy minél több turista keresse fel.

A népszerűsítési akcióba az önkormányzat több utazási irodát is bevont, melyek kínálatukban ezentúl Hunyad megye székhelyét is ajánlják. A városvezetés 2000 brosúrát és 1000 CD-t adományozott az országban működő utazási irodáknak, melyek révén bemutathatják a várat és az annak lábánál fekvő belvárost a potenciális turistáknak. A cél a turisták számának 15%-os növelése az elkövetkező két éven belül, valamint 400 000 euró értékű külföldi beruházás vonzása.

A népszerűsítési kampány ugyanis két évig tart, s egymillió lejbe kerül. Ebből az EU-s pályázaton elnyert finanszírozás értéke 838 000 lej, a maradékot pedig a dévai önkormányzat állja, saját forrásaiból, ismertette a helyzetet Corina Opriºiu, Déva városmenedzsere.

Mégis van egy igen jelentős akadály: maga a népszerűsített helyszín, a vár elérhetetlen a turisták számára. A korszerűsítési munkálatok miatt már több mint két éve zárva van, s csak különleges alkalmakkor, külön engedéllyel – mint például a magyar unitáriusok évente megrendezett zarándoklata – lehet bejutni. A felújítási munkálatok minden bizonnyal elhúzódnak egy ideig, minden valószínűséggel legalább két évig, amíg a turisztikai népszerűsítési kampány eltart.


Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Marosmentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán. A nép rege szerint hajdan tündérek lakták a hegyet, némelyek szerint Decebalus dák király építette volna a várat.
A vár számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor.

A 371 m magas, a város fölé emelkedő, meredek lejtésű várhegyen már a dákok és a rómaiak idejében is vár állt. 1550 novemberében itt verte meg Enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim pasa előhadát. Itt volt rabságban Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, s itt halt meg 1579. november 15-én. A török a várat nem ostromolta. 1603. szeptember 9-én itt akarta kivégeztetni Basta az ország főurait. 1657-ben a nagyvezír a várat elfoglalta. 1704-ben kuruc kézre jutott, de Csáky András háromheti ostrommal 1706-ban visszafoglalta. 1719-ig sérüléseit kijavították. 1784-ben itt végezték ki a Horea-felkelés elfogott résztvevőit. 1817-ben az ide látogató I Ferenc elrendelte helyreállítását, amely 12 évig tartott. 1849. február 7-én Kemény Farkas seregét itt lepték meg a román felkelők, csak Bethlen megérkezése menti fel. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a honvédsereg, de augusztus 12-én felrobbant, csak falai állnak. Augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem és Guyon seregének maradványa.

Forrás: MTI