Sokan emlékezhetnek a Jóbarátok című sorozat azon kultikus részére, mikor Ross egy tatu jelmezbe bújva próbálja meg fiának, Bennek elmesélni a Hanuka történetet, természetesen sikertelenül.
Az elmúlt években egyre trendibbé vált a hanukázás, elsősorban a Chabad Lubavics közösségnek köszönhetően, akik évről-évre hanukiákat állítanak a város különböző pontjain. Sőt, a Nyugati téren minden este zenével, étellel, tánccal és közös gyertyagyújtással csalogatnak mindenkit a közös ünneplésre.
A hanukát is a zsidó ünnepekre jellemző sztereotípiával lehet egyszerűen összefoglalni: „Meg akartak minket ölni, nem sikerült, úgyhogy együnk!”
A dolog persze nem ennyire egyszerű. Spirituálisabb szempontból nézve a hanuka a hit, lélek és csoda ünnepe. Egy sikeres szabadság harcra való emlékezés, amelyet a zsidók egy kis csoportja, a Makkabeusok vívtak az őket elnyomó görög hatalom ellen. A harc különlegessége abban keresendő, hogy nem politikai okok, vagy területszerzés állt a hátterében, hanem a zsidó vallás és hagyományok megőrzéséért kockáztatták az életüket a felkelők.
Maga a Hanuka szó újjáavatást jelent, és az ünnep minden évben emlékezteti a közösséget a közös hit és szokások továbbörökítésére. A legelterjedtebb legenda az ünneppel kapcsolatban az olaj csodája. Mikor a görögök betörtek a szentélybe, megszentségtelenítették azt, majd minden mozdíthatót elloptak onnan és a zsidók hirtelen olaj nélkül találták magukat. Egy napra elegendő „tüzelő” maradt a templomban, ám az Örökkévaló csodát tett, és az olaj 8 napra elegendővé vált. Ezt a csodát ünnepeljük hanuka nyolc napján át, mikor minden este egy új gyertyát gyújtunk meg.
A nagyközönség számára csak „zsidó karácsonyként” emlegetett ünnep – amely elnevezés majdnem olyan elvetemült, mint a Peszachot le „zsidó húsvétozni” - annyiban köthető a keresztény ünnephez, hogy gyakran decemberre esik. A zsidó naptár szerint kiszlev hónap 25-től számított bő egy héten keresztül tart. Az ajándékozás is hozzátartozik az ünnepléshez, bár ez inkább az évek alatt kialakított szokás, mintsem kötelesség. Ez a hagyomány onnan ered, hogy Hanuka ünnepén illik úgy nevezett „hanuka pénzt” adni a gyerekeknek. Ebből alakulhatott ki, a mára karácsonyihoz hasonló ajándékozási láz, bár ez a zsidó közösségben nem játszik olyan nagy szerepet, mint a keresztény Karácsony alkalmával. Gyakori a trenderli ajándékozása, amely a búgócsigának feleltethető meg, ám négy lapos oldalán különböző héber betűk szerepelnek, amelyek összeolvasva a „nagy csoda történt itt/ott” mondatot szimbolizálják.
A hanuka az elszántan diétázók és azt még elszántabban megszegők remek ünnepe, hiszen ilyenkor kötelezően olajos, zsíros, ínycsiklandozó ételeket kell enni. A fánk és a latke (hasonló a tócsnihoz) elmaradhatatlan kelléke a hanukának. Az ételek is az olajjal történt csodára utalnak, ezért kell minél hízlalóbb falatokat fogyasztani.
A minden este bulival egybekötött Nyugati téri gyertyagyújtáson igazi, kóser fánkot ehetünk, amit a karácsonyi kirakodóvásár lelkes árusainak köszönhetően forralt borral öblíthetünk le. Az idei Hanuka abban is különbözik az elmúlt évektől, hogy a Negyed6Negyed7 fesztivál is aktívan részt vesz benne. Tavaly rendezték először, - a modern és fiatal zsidó csoportok - közösen az eseményt, amely annyira jól sikerült, hogy idén a „gettó” széles programmal várja a hanukázni vágyókat. A rendezvény nyitó programja stílusosan egy Flash Mob lesz, amelynek keretében fényben fürösztik meg a zsidó negyedet.
A több éve tartó budapesti közös hanukázások nagy érdeklődésre tartanak számot. Évről évre egyre többen jelennek meg a közös gyertyagyújtáson. Zsidók, nem zsidók, gazdagok, szegények, hajléktalanok, értelmiségiek és egyszerűen odavetődő érdeklődők táncolnak és esznek együtt 8 estén keresztül. Ennek fényében lassan kijelenthetjük, hogy a Hanuka nem csak a zsidóké!
Idén a Hanuka dec. 1-ől 9-ig tart.