Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
75 éves Bertók László

75 éves Bertók László

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2010. 12. 06.
Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

további bejegyzések a szerzőtől »

December 6-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Bertók László Kossuth- és József Attila-díjas költő.

forrás: pim.hu
A Somogy megyei Vésén született, paraszti családban. A csurgói gimnáziumban érettségizett, majd - mivel az egyetemre nem vették fel - Marcaliban lett postai tisztviselő. Ekkor már versei is megjelentek, ezekért aztán 1955 augusztusában államellenes izgatás vádjával nyolc hónapi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték.

Szabadulása után napszámosként, majd könyvelőként dolgozott. 1959 és 1963 között járt a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakára, majd elvégezte az ELTE könyvtáros szakát is. Dolgozott a nagyatádi könyvtárban, a Pécsi Tanárképző Főiskola könyvtárában, 1977-től 1982-ig a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-től 1996-ig tudományos munkatársa volt. 1975-től a Jelenkor című folyóirat belső munkatársa, 1999-től főmunkatársa. 1992-93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja volt, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1965 óta Pécsett él.

Priusza miatt csak 1964-ben, a Makay Idával és Galambosi Lászlóval közösen publikált Lengő fényhidak című antológiában jelenhettek meg versei, első önálló kötete 1972-ben látott napvilágot Fák felvonulása címmel. Verseiben elsősorban önéletrajzi elemekből építkezett, a falusi emlékek, a városba kerülő ember szorongása, magányossága, a mindennapi lét küzdelmei sűrített drámai szituációkban jelentek meg.

Második, az Emlékek választása című verseskötetének megjelenésére hat évet kellett várnia, de közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmartyról, és megírta a pécsi főiskola könyvtárának történetét is. 1981-es Tárgyak ideje című kötete óta versgyűjteményei folyamatosan, a termés ritmusa szerint jelennek meg, közben értékes bibliográfiákat is közreadott.

Költészetében kedveli a zárt, szigorúan szabályozott formákat. Nagy sikert aratott a Három az ötödiken című kötete, amelyben 243 szonettjét gyűjtötte egybe, valamint a 2004-ben megjelent Háromkák című kötete, amelyben szintén 243, klasszikus japán verseléssel írt, megszabott szótagszámú, rímtelen sorokból álló haiku olvasható. Az utóbbi időben elszakadt a meghatározott formáktól.

2004-ben, a Kossuth-díj átvételekor erről így nyilatkozott: "Mostanában már nem szonetteket és haikukat, hanem szabad verseket írok. Olyan szókimondó öregedésverseket, amelyek a világgal kapcsolatos érzéseimről szólnak".

1994-ben nagy sikere volt Priusz című munkájának, amelyben 1955-ös perbe fogásának, letartóztatásának történetét adta közre. A 2005-ben megjelent Platón benéz az ablakon című versgyűjteménye többek között tartalmazta azokat a költeményeit is, amelyekért elítélték. 2007-ben került a könyvesboltokba a Hangyák vonulnak című kötet.

Pályafutásáról igen gazdag és igényes szakirodalom szól, jelentős esszét írt róla Ágh István, Domokos Mátyás, Tandori Dezső, Margócsy István, és két fontos monográfia is megjelent róla Csűrös Miklós, illetve Nagy Imre tollából.

Munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták. 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban Pécs díszpolgára lett.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom Magyar irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr177884792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása