Az európai műemlékeknek, amelyek évszázadokon, évezredeken át állták a földrengéseket, túlélték a tűzvészeket, a vandálokat és a fosztogatókat, új fenyegetéssel, az éghajlatváltozással kell szembenézniük - hangsúlyozzák olasz kutatók.
A szakértők már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés miatt emelkedik a tengerszint, elöntéssel fenyegetve az alacsonyan fekvő területeket, beleértve Velencét. Egy hároméves kutatás viszont arra világított rá, hogy nem csupán az árvizektől, viharoktól, földcsuszamlásoktól kell féltenünk kulturális örökségünket: Észak-Európában a folyamatos esőzések rétegről rétegre "moshatják el" az antik köveket, míg Közép- és Dél-Európában a növekvő hőség rombolhatja a műemlékeket - olvasható a Greenfudge.org (http://www.greenfudge.org) környezetvédelmi hírportálon.Klímakutatók, vegyészek, geológusok és biológusok a csapadék és a hőmérséklet feltételezett adataiból kiindulva 2099-ig vázolták fel, hogy mi történik a márvánnyal, mészkővel, fával és más, az ókori építők által alkalmazott anyagokkal kontinensünk különböző régióiban. Ennek alapján a kutatók összeállították Európa "sérülékenységi atlaszát": a térképek segítségével a szakemberek megismerhetik, hogy a különböző térségekben milyen tényezők fenyegetik a műemlékeket.
A kutatók szerint a csökkenő nyári csapadék következtében megnövekszik a műemléki épületeken a sólerakódás Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolország északi részén és Közép-Európában. Ez különösen a gótikus katedrálisokat veszélyezteti, amelyek kőfaragványai lágy, porózus kőből készültek: ezek abszorbeálják a nedves levegőben lévő tengeri sót, amikor a nedvesség elpárolog, a só kikristályosodik, és károsítja a követ.
Az olyan műemlékek, mit a római Colosseum vagy az athéni Akropolisz, amelyeket márványból és mészkőből emeltek, igencsak megszenvedik a növekvő hőmérsékletingadozásokat. Ezek hatására az anyag hol tágul, hol zsugorodik, megreped, majd végül károsodik a műemlék. Közép-Európa, Dél-Spanyolország és Görögország sínyli meg leginkább a szárazabb éghajlatot és a magasabb átlaghőmérsékletet.
Az éghajlatváltozás nem kíméli az olyan viszonylag új műemlékeket sem, mint amilyen az 1889-ben épült Eiffel-torony - a párizsi "Vashölgyet" a magasabb hőmérséklet és a légszennyeződés miatt a korrózió fenyegeti.
Mint Cristina Sabbioni, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács fizikusa rámutat, a veszélyek ismerete segít a kárenyhítésben. A kutatók ugyanis nemcsak a veszélyeket vázolták fel, hanem útmutatással is szolgálnak a hatékony védekezésre nézve.
Forrás: MTI