Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter azt javasolja, hogy január 22-én, a magyar kultúra napján avassák fel a felújított kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot. A miniszter úgy látja, ez lenne a legmegfelelőbb időpont Fadrusz János nemrégiben restaurált művének átadására.
A miniszter úgy látja, ez lenne a legmegfelelőbb időpont Fadrusz János nemrégiben restaurált művének átadására.„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell értékelnünk, amely megtartja közösségünket, tovább élteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb. A kolozsvári Mátyás-szobor a város szívében, megújult fényben uralja a teret és arra emlékeztet, hogy a kultúra azé, aki folyamatos gonddal műveli, tiszteli, és azé, aki tudja: naponta kell tennie azért, hogy örökségünk ne vesszen feledésbe, a közöny homálya, pora ne lepje be" – fogalmazott közleményében Kelemen Hunor.
A kulturális és örökségvédelmi miniszter a továbbiakban egyeztet az időpontról a magyar féllel és a kolozsvári önkormányzattal annak reményében, hogy a javasolt nap és annak jelentése megfelelő lesz a Mátyás-szobor avatására minden fél számára – olvasható a közleményben.
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium 1 millió 500 ezer lejjel (mintegy 360 ezer euróval) támogatja a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport helyreállítási munkálatait.
Kelemen Hunor november elején személyesen tájékozódott a helyreállítási munkálatokról a kincses városban. Mint ismeretes, a román és a magyar kormány egyenlő arányban vállalta a szobor restaurálásának költségeit. Erről először a 2006-os román-magyar kormányülésen tárgyaltak. Az akkor kötött egyezmény arról szólt, hogy közösen újítja fel a két ország a Kolozsvár jelképeként ismert Mátyás-szobrot, 2008 novemberében pedig aláírták a teljes restaurálásáról szóló megállapodást. A szobor öt bronzalakjának restaurálási munkáit Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész vezette – emlékeztet a közlemény.
Kolozsvár városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének, Mátyás királynak maradandó emléket állítson. Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882 májusában szoborbizottságot alakított és a nagy terv mögé rövidesen az ország egész közvéleménye felsorakozott. A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a Szent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl. Kolozsvár város tanácsa 5000 forintot szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni. Az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát, amely lehetővé tette a pályázat kiírását. A sok pályázó közül végül hármat, Fadrusz János, Bezerédi Gyula és Róna József munkáit találták a legjobbnak az első díjat pedig – a kivitelezési megbízással együtt – Fadrusz Jánosnak ítélték. A megkötött szerződés szerint a szobor költségeit 200 000 koronában határozták meg. A művész azonban figyelembe véve a szobor elhelyezését arányszámításai alapján kevésnek találta a másfélszeres életnagyságú szobrokat és a kétszeres életnagyságra tett javaslatot. Az új javaslat a költségeket még 60 000 koronával emelte meg. Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még a pozsonyi Mária Terézia emlékművön dolgozott és 1896-ban még csak az alapkövet tudták elhelyezni.
Forrás: Spiegel
