Negyedik alkalommal köszöntik az újesztendőt Haydn A teremtés című oratóriumával a Művészetek Palotájában.

 A hangversenyt, mint mindig, Fischer Ádám vezényli, az előadók azonban minden évben mások.

„Az előadásunknak mindig másnak kell lennie, de ugyanannak is kell maradnia – mondta el az MTI-nek Fischer Ádám. – Ez az interpretáció alapszabálya számomra, a zeneszerző adja a keretet, amelyet mi töltünk meg tartalommal. Így az előadó személyisége a mű részévé válik."



A nagyvilágban általában bohém programok szólalnak meg az év első napján. A világjáró karmester szerint azonban az évet nem csak valcerekkel lehet elkezdeni. Szerinte A teremtés mint fogalom is sokkal alkalmasabb egy új esztendő nyitányaként, mert az alkotásról szól.

Ezenkívül Haydn műve egyaránt megérint fiatalt és öreget, a muzsika értőjét és a zenében járatlant. „Olyan átfogó élményt ad – fűzte hozzá –, amelyhez hasonló számomra csak A varázsfuvola. Ez az oratórium két évszázada változatlanul népszerű és ökumenikus, hiszen a teremtéstörténet a zsidó-keresztény kultúrkörben éppúgy érvényes és föllelhető, mint a mohamedán hitben, de még az ateisták számára is jelent valamit."

Az esti koncertet megelőzően – most már ez is hagyomány – az ifjúságnak eljátsszák a mű keresztmetszetét, és Fischer Ádám beszél a Bibliáról, Haydn elképzeléséről és arról, mi az, amit a kotta előír, és mit kell az előadónak eldöntenie.

„Olyan visszajelzéseket kapok, hogy a gyerekek számára nagy élmény. Négyéves voltam, amikor először hallottam Haydn muzsikáját, és ez meghatározó emlék az életemben – ezt szeretném továbbadni" – fogalmazott Fischer Ádám.
Az esti előadás szólistája Szabóki Tünde, Lothar Odinius és Michael Nagy, közreműködik az Európa Kórus és az Európai Kamarazenekar. Az előző években az Osztrák–Magyar Haydn Zenekart, a Londoni Filharmonikus Zenekart és a Freiburgi Barokk Zenekart vezényelte Fischer Ádám a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az 1981-ben alapított Chamber Orchestra of Europe ötven tagja a kontinens tizenöt nemzetét egyesíti.

Fischer Ádám elmondta azt is, nagyon sajnálja, hogy az általa javasolt Mozart-hét kikerült a Magyar Állami Operaház Budapest terveiből. Úgy véli, ahhoz, hogy egy operaház bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe, valami különlegeset kell produkálnia. Mozart-hét programja szerinte ilyen projekt lehetett volna.