Idén lenne 103 éves a 2003-ban elhunyt zseniális fizikus. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Czeizel Endrével.

 
A tudósról szóló békéscsabai előadásában dr. Czeizel Endre orvos-genetikus ezzel a példával érzékeltette, miképpen teremtenek új világot a kreatív géniuszok.

A világ a tudósokat unalmas, maguknak való embereknek hiszi. Teller Ede személye azonban alkalmas az előítélet lerombolására. Élete kész regény, izgalmasabbnál izgalmasabb fejezetekkel, lázadással, szerelemmel, kalandokkal és legfőképp tudós karrierrel, amely a legbefolyásosabb politikusi körökig repítette.

— A tudósoknak két fő vonulata létezik. Az egyiket az okos géniuszok alkotják, nekik nincsenek eredeti ötleteik, de megoldják a mások által felvetett problémákat. Érdemük, hogy a zűrzavaros világban rendet teremtenek, így emlékezünk Eötvös Lorándra és Neumann Jánosra. És ott vannak a kreatív géniuszok, akik új világot építenek.

Jeles képviselőjük Einstein, Szilárd Leó és Teller Ede, az irodalomból Ady, a képzőművészetből Csontváry, akik új eszmékkel jöttek, s emiatt rengeteg konfliktusuk volt — világított rá a különbségekre az orvos-genetikus, aki szerint mindkettő nélkülözhetetlen.

Magyarország legnagyobb természeti kincse a tehetség. S bár az Erkel-operában a „Hazám, hazám, te mindenem, tudom, hogy mindenem neked köszönhetem” szépen cseng, az idő túllépett a magasztos sorokon. Jelesül: Amerikában már száz éve felismerték, hogy nem a haza teszi naggyá az embereket, hanem a géniuszok teszik naggyá a hazát.

Dr. Czeizel Endre előadásában kitűnt, a talentum felismerése, a velük való bánás a szülőktől és a pedagógusoktól egyaránt odaadást és értő türelmet kíván. Az előadó mindezt Teller Ede gyermekévein érzékeltette. E tekintetben Teller Ede jó családba érkezett.

Édesanyja, Deutsch Ilona, mintha megérezte volna, hogy nem hétköznapi emberkét hord a szíve alatt. Különös sorsot szánt fiának, a várandós asszony Budapest utcáit járva felmérte a nagy tereket, hogy egykoron lesz-e ott hely a születendő gyermeke szobrának. Ehhez képest a csemete picit megkésve igazolta e várakozást, mivel hároméves koráig, bár testileg szépen fejlődött, egy mukkot sem szólt.

Amikor azonban beszélni kezdett, ezt mindjárt folyamatos mondatokban tette. Nem sokkal később az őszinteségével hívta fel magára a figyelmet. A történet szerint a hatéves fiút az édesapja tanította meg sakkozni. Kezdetben a gyerek vesztett, de nemsokára rájött, hogyan lehet két-három lépéssel előre kiszámolni a bábuk mozgását. S amikor tízéves korára rendre legyőzte édesapját, sőt ki is oktatta, hogy hol hibázott, többé nem játszottak.

A túlzott őszinteségből később is származott konfliktusa, például akkor, amikor egyik tanárát szamárnak titulálta. Osztálytársai elevenítették fel azt a történetet, amikor a matematikatanár, aki egy személyben az iskolaigazgató volt, bonyolult levezetést végzett a táblánál. Tanítványa erre bemutatott egy egyszerűbb megoldást. A tanár erre csak annyit mondott, nem szereti a zseniket.

— Valóban ennyire próbára teszik a pedagógusokat a géniuszok? — kérdeztük dr. Czeizel Endrét.

— A kutatások valóban azt igazolják, hogy a géniuszpalánták elviselhetetlen emberek, a pedagógusoknak azonban felül kell emelkedni ezen. Az ő felelősségük, hogy felismerjék a tehetségüket és vigyázzanak rájuk.

— Még akkor is, ha ezek az emberek elmennek Magyarországról?

— A géniuszpalántáknak el kell menniük. Ez az ország részben szegény ahhoz és szűkös tudományos műhelyekben, hogy a géniuszok itt kiteljesedjenek. A kérdés az, hogy visszajönnek-e. A múltra hivatkozni hiba, akkor két világhatalom állt szemben egymással. Most globalizált világban élünk. Az, hogy a két zenei géniusz, Fischer Ádám és Vásáry Tamás vagy a matematika Nobel-díjas Lovász László visszajött Amerikából, nagyon fontos jel. Ehhez olyan társadalmi légkör kell, hogy úgy érezzék, érdemes hazatérni Magyarországra.

— Professzor Úr nagyon finoman és pontosan bánik a fogalmakkal. A köznyelvről ez nem mondható el. Előadásában viccesen utalt is rá, azóta nem használja a zseni kifejezést, amióta autófeltörő zsenikről beszéltek egy tévés híradásban.

— Sőt, pornográf zseniről is hallottam már. Lejáratják a szavakat. Fiatal orvosként a hetvenes években a televízióban sorozatokat tarthattam, és büszkén megvalósíthattam a József Attila-i álmot, egész népemet taníthattam, nem középiskolás fokon. Ma hasonló műsor elképzelhetetlen lenne, csak a pénz, a szex és a hatalom diktál. Ez óriási gond, az igazi érték, mint a tehetség, teljesen háttérbe szorul. A tudományos ismeretterjesztést újra vissza kellene hozni, mert jó szóval az embereket sok mindenre rá lehet venni.



Forrás: Beol