Albert Göring története iskolapéldája annak, hogy egy családon belül sem mindenki gondolkodik ugyanúgy.
Elizabeth Bunnell, a Goering's Last Secret (Göring utolsó titka) című alkotás producerének tájékoztatása szerint a film egy fiatal ausztrál kutató, William Hastings Burke Thirty Four (Harmincnégy) című könyve nyomán készült.
"William egyetemistaként hallotta először Albert történetét, és nehezen akarta elhinni, hogy alig akad róla szóló írás. Eldöntötte, hogy saját kutatásokba kezd, ezért évekre Európába költözött, hogy minél több anyagot találjon" – idézte fel a producer az MTI-nek, kiemelve, hogy miután a kutató könyve megjelent, újabb és újabb tények kerültek napvilágra. „Egyre több ember jelentkezett, olyanok, akiknek Albert segített megmenekülni. Ekkor döntöttük el, hogy dokumentumfilmet forgatunk a témáról" – nyilatkozta Elizabeth Bunnell.
A könyv címe arra a 34 nevet tartalmazó listára utal, amelyet maga Albert Göring állított össze, hogy igazolni tudja, szembeszállt a náci diktatúrával, és ezzel életeket mentett.
A brit Channel Five-on kedden este vetített dokumentumfilm magyarországi munkálataiban Cserépfalvi-Galligan Katalin működött közre, aki apja, Cserépfalvi Imre angol titkosszolgálati múltjának kutatása közben találkozott először Albert Göring embermentő tevékenységével. "Olvastam egy tanúvallomást egy bizonyos Kovács Lászlótól, aki az angoloknak mint a zsidók megmentőjéről beszélt Albertről. Ő mentette meg ugyanis a bátyját" – mondta az MTI-nek a kutató, aki szerint bizonyítható, hogy Albert Göring a 30-as évektől egészen 1944-ig gyakran megfordult Budapesten, és számos magyar üldözött köszönheti neki az életét, volt, akit papírokkal, másokat pénzzel segített.
A kutató úgy tudja, Albert Göring emellett gyakran segédkezett kisebb-nagyobb szabotázsakciók eltussolásában is, amihez ha kellett, felhasználta a Göring nevet is. „Nem hamisított, csak nem írta oda a keresztnevét" – tette hozzá, megjegyezve: ahhoz, hogy ne kerüljön a Gestapo kezére, olykor-olykor bátyja segítségére is szüksége volt.
Albert Göring, akit a nürnbergi perben is kihallgattak, családnevét bélyegként hordozta egész életében, 1966-ban halt meg meglehetősen elszegényedve – mutatott rá Cserépfalvi Katalin, aki szerint valószínűleg azért nem jegyzik az embermentők között, mert a név mindenkit elriaszt.
Cserépfalvi Katalin felidézte: Budapesten egy napig tartott a forgatás, amelynek során felkeresték azt az épületet is, ahol egykor az a fényképész – Schmidt Nándor – dolgozott, aki többek között Carl Lutznak is segített előállítani hamis menleveleket. Az ő emlékkönyvében megtalálni Albert Göring bejegyzését is, amelyben megköszöni a figyelmes kiszolgálást – jegyezte meg a kutató, aki szerint így az is joggal feltételezhető, hogy Albert Göring kapcsolatban állt Carl Lutz-cal és Raoul Wallenberggel is.
Forrás: MTI
