Űrszondát épít egy magyar csapat. A szonda neve: Puli, a Holdra fogják fellőni. Tudományos méréseket végez majd, fényképeket és videofelvételeket továbbít a Földre.
A Hold meghódítására készülnek magyar mérnökök, informatikusok és csillagászok. A társadalmi segítőkből és lelkes fiatalok alkotta csapat szeptemberben jelentette be: neveznek a Google Lunar X Prize (GLXP) által meghirdetett nemzetközi megmérettetésére. Ennek a célja: elősegíteni a következő holdra lépést.
A 30 millió dollár összdíjazású verseny kiírása szerint, a 20 millió dolláros fődíjat az a csapat nyeri, amelyik 2012. december 31-éig először juttat el járművet a Holdra és hajtat végre vele meghatározott feladatokat. A nevezési díj ötvenezer dollár.
Puli a Holdra tart?
A tanácsadó testület tagja E. Kovács Zoltán csillagász, a kecskeméti planetárium igazgatója, a programban részt vesz két szakelőadó kollégája is, Szűcs László és Oppelt József, valamint Morvai József, a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun csoportjának a vezetője.
Az úgynevezett előregisztrációhoz szükséges pénzt már befizette a magyar csapat.
- Ez pár százezer forint volt, tulajdonképpen csak annak a bizonyítására kellett, hogy valóban komolyak a szándékaink – mondta Szűcs László, a csapat egyik kecskeméti tagja. – Az ötvenezer dolláros nevezési díjat pedig december 31-éig kellett volna befizetnünk, de ez nem kőbe vésett határidő. Olyannyira nem, hogy még azokkal a csapatokkal sem kötött szerződést a Google, akik már befizették a pénzt: még a nemzetközi jogi kérdések tisztázása zajlik.
Egyelőre hivatalosan csak annyit mondhatok, hogy napokon belül egy nagy horderejű bejelentést fogunk tenni. Létrehoztuk a Kis Lépés Klubot, hogy a bárki egyénileg, akár 1000 forintos összeggel is tudja támogatni a Puli küldetését. Akik ezt megteszik, azoknak a szonda elviszi a nevét a Holdra, és részükre egyéni, sorszámmal ellátott holdfényképet készít. Segítőink nevét a Puli Indítóállás internetes oldalon is feltüntetjük, ez a honlap kifejezetten a program rajongóinak tájékoztatására szolgál.
A Holdra szállás nem olcsó dolog
Egy kilogramm anyag űrbe juttatása még a NASA számára is tízezer dollárokban mérhető. A Google viszont kikötötte: a program finanszírozását magánerőből kell megoldani, az állami támogatás mértéke maximum tíz százalék lehet.
– Biztosan nem fognak minket azért kizárni a versenyből, mert ebből a forrásból egyetlen fillért sem kapunk – mosolyog E. Kovács Zoltán. – De a siker nem feltétlenül a pénzen múlik. Dr. Pacher Tibor, a Puli-team vezetője például a magyar népmesék egyik különösen kedvelt szereplőjéhez, a legkisebb királyfihoz hasonlította a csapatunkat. Aki folyton lehetetlen küldetéseket vállal azért, hogy bebizonyítsa, méltó a trónra.
Példájával azt mutatja, hogy intelligencia, becsület, kitartás, egy kis szerencse és különböző forrásokból származó váratlan segítségek birtokában nincs leküzdhetetlen akadály. Vizi Pál Gábor, a Központi Fizikai Kutatóintézet űrtechnológiai fejlesztőmérnöke pedig fantáziadús demonstrációval bizonyította a „minimál terv” létjogosultságát. Ő is állítja: nem feltétlenül kell óriási állami költségvetés és apparátus egy holdmisszió kivitelezéséhez. Sokkal inkább kreativitás, a legolcsóbb/legjobb elv követése. Bemutatta a Puli 0.1-et, amit otthon, a háztartásban található és bármelyik játékboltban megvásárolható eszközökből készített: műanyag vájdlingból, távirányítású autóból, vállfából és kólás kupakból.
Az egyik legnehezebb feladat a kilövés, a Föld elhagyása és a mintegy négyszázezer kilométer megtétele lesz.
– Nem biztos, hogy vennünk vagy bérelnünk kell egy rakétát, saját kezűleg is lehet ilyet építeni. A kereskedelmi forgalomban nagyon sok olyan alkatrész kapható, amiből magunk is meg tudjuk csinálni. Így is sokba fog kerülni, de még mindig sokkal olcsóbb lesz, mintha készen vennénk – vázolja a legolcsóbb/legjobb terv megvalósításának egyik lehetséges verzióját a planetárium igazgatója. – De az sem kizárt, hogy összefogunk mondjuk még két csapattal, és egy rakétával juttatjuk el a szondáinkat a Holdra.
A versenyfutás pedig a leszállás után indul, s dől majd el, hogy melyikük teljesíti elsőre a feladatokat. Az is elképzelhető, hogy valamelyik kereskedelmi rakétában fogunk bérelni egy kis helyet. Ezek műholdakat állítanak pályára, a Föld felszínétől 200-2000 kilométeres magasságban. Innen pedig a Puli a saját hajtóművét használva jutna el a Holdra.
Variáció a magyar űrszondára Variáció a magyar űrszondára
Az elsőből még lehet utolsó
A kilövés időpontja meghatározó ugyan a versenyben, de a győzelem nem attól függ, hogy ki jut elsőnek a Holdra.
– Mondjuk valamelyik csapatnak egy milliárdos mellényzsebből kifizeti az összes költségét. Megveszik a rakétát, összerakják az űrszondát és elsőnek fellövik a Holdra. De ha a leszállás után nem tud a szonda elindulni, kiesnek a programból – hangsúlyozza a verseny lényegét Szűcs László. – Egy másik csapatnak viszont hatalmas gondot jelent a pénz előteremtése, házilag építik meg a szondát, a fellövéssel pedig egy évet késnek. De gondolkodtak, felkészültek a legkülönbözőbb váratlan helyzetekre is. Ezért képesek végrehajtani minden előírt feladatot, ők viszik el a pálmát.
A Google ugyanis nagyon konkrétan meghatározta, mit kell tudnia az űrszondának. Először is sikeres leszállást kell végrehajtania a Holdon. A manővert a Földről vezéreljük, de a szondánk képes lesz érzékelni a felszín adottságait. Ezek alapján saját döntéssel módosíthatja a leszállóhelyet. Olyan területet fog keresni magának, amelyiket biztonságosnak tartja. A holdat érés után pedig 500 méterrel arrébb kell mennie. Szintén követelmény, hogy közben fényképeket és egy webkamerával videofelvételeket küldjön a Földre. A versenyben bonusz pontokat is lehet gyűjteni. Ezeket például a sugárzás méréséért, a talajminta elemzéséért vagy a víz kereséséért járnak. Aki először teljesíti az öszszes feladatot, az nyeri el a fődíjat.
Forrás: baon.hu
