Ohridi Szent Naum magyarországi kultuszáról nyílik kiállítás szerdán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a tárlaton csaknem hetven szentábrázolást, ikont láthatnak az érdeklődők - tájékoztatta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.
Naum nagy szerepet vállalt az óbolgár írásbeliség megteremtésében. A Szent Naum-kultusz a középkorban az általa alapított ohridi monostor környékén virágzott.
Szent Naum sok nyelven beszélt, térített a Balkánon, majd Bulgárián át a morvák és a pannóniai szlávok közé is eljutott. A XVIII. században a török elől menekülő macedón, vlah és görög kereskedők hozták el Naum kultuszát Észak-Magyarországra, a kelet-nyugati kereskedelmi utak központjába. A magyarországi Naum-kultusz a XVIII. század legelejétől a XIX. század elejéig virágzott.
"Ohridi Naum alakja a jelenkori utódok számára is emblematikus. Többszörösen példázza a keleti és a nyugati kereszténység kapcsolódását éppen régiónkban, amely a keleti és a nyugati kereszténység határvonalán fekszik. Naum alakja integráló a hazánkban diaszpórában élő ortodox hitű nemzeti kisebbségek számára" - mondta Nagy Márta bizantiológus, egyetemi docens, a tárlat kurátora.
A kiállítás képet ad a régi magyarországi Szent Naum-ábrázolásokról. A látogatók számos XVIII. századi ikont és metszetet csodálhatnak meg a szentendrei Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény, a Miskolci Magyar Ortodox Múzeum, a Miskolci Magyar Ortodox Egyházközség, a budapesti Nagyboldogasszony-székesegyház, valamint magángyűjtők kincseiből. A kiállítás szervezői felkértek mintegy három tucat kortárs ikonfestőt is, hogy készítsenek Szent Naum-ábrázolásokat, így különböző technikákkal készült, modern ábrázolásokat is bemutatnak a március 20-ig látható tárlaton.
A tárlat októberben a fővárosban már látható volt az Ohirid Szent Naum halálának 1100. évfordulója alkalmából szervezett tudományos konferenciához kapcsolódva.
Forrás: MTI