A mai napig John F. Kennedy beiktatási beszédét tartják a világ legjobb és leghatásosabb politikai monológjának. Vajon miért?
Az kétséges, hogy valóban Kennedy írta-e a szöveget, vagy jobb kezét, Ted Sorensent illeti a legjobb beszédírónak járó titulus. A kérdésre valószínűleg már sose kapunk választ, az viszont biztos, hogy ketten együtt hozták össze az egész világot megszólító beszédet. Ehhez nem volt másra szükségük, mint visszatérni az ókori alapokhoz, és az antik görög tudomány kritériumai szerint felépíteni a szöveg retorikáját.
A három fő trükk, amit Kennedy a szövegben használt:
Összehasonlítás: „Nem az a kérdés, hogy mit tud tenni az ország Önökért, hanem az, hogy Önök mit tudnak tenni az országért”
Több komponensű lista/érvelés: „Ahol az erősek becsületesek, ott a gyengék biztonságban vannak és biztosított a béke.”
A két előző kombinálása: „Nem azért, mert ezt teszik a kommunisták, nem azért, mert a szavazataikra van szükségünk, hanem azért, mert így helyes.”
Kennedy ezeket a száraz szabályokat izgalmassá tette költői hasonlatokkal és képekkel. „Engedj minket előretörni, hogy vezethessük a szeretett országot!” Az ehhez hasonló bravúrok a beszédet még lelkesítőbbé és hatásosabbá tették. Mivel az elnök számos alliterációt használt a szövegben, egy igazi szofisztikált vezető képében állt a pódiumon.
Más, a költőiséghez hasonló hatással rendelkező technikák is léteznek. Ronald Reagan és Barack Obama anekdotákkal és történetmesélési képességükkel nyűgözték le és szórakoztatták a közönséget. Obama a kombinálós trükköt is előszeretettel használja, Chicagóban tartott 10 perces győzelmi beszédében 29 ilyen kombinált összehasonlítás szerepelt. A többi anekdota volt.
Kennedy „választott fegyvere” az összehasonítás volt. A nevezetes 15 perces beszédben minden 39. másodpercben elsütött egyet. Ezek közül sok szállóigévé vált. Az előadás első három mondata is ilyen, amelyekkel Kennedy pillanatok alatt megalapozta a beszéd további részének forradalmi hangulatát. A szöveg ilyen mondatokat tartalmazott, amelyek a közönséget hatalmas ovációra ösztönözte: „A mai napon nem egy párt győzelmét ünnepeljük, hanem a szabadság győzelmét!” vagy: „Sose tárgyaljunk félelemből, ám sose féljünk attól, hogy tárgyaljunk!”
A beszéd két fő motívuma a szegények iránti szimpátia és a gazdagoktól elvárt segítségnyújtás volt. „Ha egy szabad társadalom nem tud segíteni számtalan szegényen, akkor a néhány gazdagot sem tudja megmenteni.”
A híres Kennedy-beszéd volt az első kifejezetten televízióra írott politikai előadás. Kennedy és csapata remekül ráérzett, hogy a tv-s tömegkultúra elterjedésével a hallgatóság is megváltozott. Az elnök nem csak a beszéden közvetlenül részvevő közönséghez szól, hanem az egész amerikai néphez, sőt Amerika határai túlra is elhallatszott Kennedy hangja. JFK saját nemzetén kívül a világ összes népét megszólította. „Tudassák velünk a nemzetek, hogy egészségünket vagy betegségünket kívánják-e.”
A Kennedy beszéd most, 2011-ben is ugyan olyan erővel hat, mint a hatvanas években. Ez annak köszönhető, hogy a tragikus sorsú elnök tudta, mit akar mondani, tisztában volt azzal hogyan kell elmondani és azzal is, hogy kikhez szól.
Íme az ötven éves beszéd:
Forrás: BBC
