Nemsokára itt a Magyar Kultúra Napja. Ebből az alkalomból átnéztük, mit adtunk mi a világnak.
Honfitársaink számos hasznos és pótolhatatlan felfedezéssel tették könnyebbé az emberiség életét. Ezekből szemezgetünk most a teljesség igénye nélkül, s a sorrendet sem fontosságuk szerint állítottuk fel.
Golyóstoll - Bíró László József találmánya, ezért kezdetben Bíró-tollnak is nevezték. A modern íróeszközök egyike, életünket talán el se tudnánk képzelni nélküle.
Neumann-elvű számítógép – Neumann János 1946-ban dolgozta ki azokat az elveket a számítógépek ideális működéséhez, melyek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység. S ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni.
Rubik-kocka – A bűvös kocka Rubik Ernő mechanikus, egyéni logikai játéka. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Biztonsági gyufa - A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában.
Dinamó - A dinamóelvet Jedlik Ányos találta fel 1861-ben, azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. 1867-ben Charles Wheatstone szintén kijött egy dinamó-elvvel, csak ő párhuzamos kapcsolást javasolt. Jedlik nevéhez kötődik a szódavíz megalkotása is.
Telefonközpont - Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, szerintük a központban a hírek kiszivárognának.
Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia. Amerikába ment, ahol látta, hogy a telefon és távíróvonalak pókhálóként szövik be a városokat. Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatták a telefonok.
C-vitamin - Szent-Györgyi Albert a 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
Holográfia - A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású brit állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Nagyjából tizenhat esztendeig lapult ez a módszer – és elnevezése – a szakmai folyóiratokban. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
A listát a végtelenségig lehetne folytatni, és szerencsére napjainkban sem kell szégyenkeznünk, hiszen a világ első, úgynevezett komplett 3D virtuális valóság terméke, azaz a Leonar3Do elnevezésű találmány szintén magyar koponya szüleménye, nevezetesen Rátai Dániel alkotása.
Forrás: Kisalföld
