Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Mit adtunk a világnak?

Mit adtunk a világnak?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 01. 20.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Nemsokára itt a Magyar Kultúra Napja. Ebből az alkalomból átnéztük, mit adtunk mi a világnak.

Ezen a héten a magyar kultúrát ünnepeljük. Ennek keretén belül január 19-e és 23-a között kiállítást tartanak a győri Zichy-palotában a honi találmányokból szemezgetve.

Honfitársaink számos hasznos és pótolhatatlan felfedezéssel tették könnyebbé az emberiség életét. Ezekből szemezgetünk most a teljesség igénye nélkül, s a sorrendet sem fontosságuk szerint állítottuk fel.

Golyóstoll - Bíró László József találmánya, ezért kezdetben Bíró-tollnak is nevezték. A modern íróeszközök egyike, életünket talán el se tudnánk képzelni nélküle.

Neumann-elvű számítógép – Neumann János 1946-ban dolgozta ki azokat az elveket a számítógépek ideális működéséhez, melyek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység. S ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni.

Rubik-kocka – A bűvös kocka Rubik Ernő mechanikus, egyéni logikai játéka. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A játék célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Biztonsági gyufa - A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában.

Dinamó - A dinamóelvet Jedlik Ányos találta fel 1861-ben, azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. ‎1867-ben Charles Wheatstone szintén kijött egy dinamó-elvvel, csak ő ‎párhuzamos kapcsolást javasolt.‎ Jedlik nevéhez kötődik a szódavíz megalkotása is.

Telefonközpont
- Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, szerintük a központban a hírek kiszivárognának.

Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia. Amerikába ment, ahol látta, hogy a telefon és távíróvonalak pókhálóként szövik be a városokat. Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatták a telefonok.

C-vitamin - Szent-Györgyi Albert a 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.

Holográfia - A holográfiát egy Amerikában dolgozó, magyar származású brit állampolgár, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Nagyjából tizenhat esztendeig lapult ez a módszer – és elnevezése – a szakmai folyóiratokban. Gábor Dénes a holográfia kidolgozásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

A listát a végtelenségig lehetne folytatni, és szerencsére napjainkban sem kell szégyenkeznünk, hiszen a világ első, úgynevezett komplett 3D virtuális valóság terméke, azaz a Leonar3Do elnevezésű találmány szintén magyar koponya szüleménye, nevezetesen Rátai Dániel alkotása.

Forrás: Kisalföld

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Nobel-díj Technika Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • Az első amerikai űrhajósnő élete Az első amerikai űrhajósnő élete
  • Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep! Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!
  • Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard