Eddig a nyilvánosság számára ismeretlen, tárlaton még nem látott Márffy-litográfiákat csodálhat meg a nagyközönség péntektől a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti kiállítóhelyén, a Kass Galériában.
forrás: mult-kor.hu
Az 1928-ban a közgyűjtemény tulajdonába került grafikák mellett a május 8-ig megtekinthető kiállításon bemutatják Márffy Ödön 1930-ban festett, a Lucs-hagyatékból származó Cirkusz című festményét is.
Márffy Ödön 1902-ben utazott Párizsba, ahol négy éven át az École des Beaux Arts növendéke volt. A francia fővárosban eltöltött évek életre szóló élményt jelentettek számára, itt ismerkedett meg Cézanne és Matisse művészetével, valamint kötött barátságot Ady Endrével, Fülep Lajossal, Czóbel Bélával és Gulácsy Lajossal.
Az 1906 őszén hazatért festő, grafikus műveit légies könnyedség és pazar festőiség jellemzi. Kedvelt témái a vízparti lovas jelenetek, a cirkusz, a csendéletek és a finom női portrék - mondta Ibos Éva, a Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze, a tárlat rendezője.
A litográfia újabb divathulláma az 1920-as évekre, a magyar grafika fellendülésének időszakára tehető. Ebben az időszakban több kiadó is foglalkozott grafikák megjelentetésével és műkereskedelmével, többek között Vaszary, Csók István és Márffy Ödön mappáinak terjesztésével – közölte a szakember.
Márffy Ödön litográfiai mappáját 1928-ban vásárolta meg a múzeum, a tíz kőnyomat összesen 40 pengőbe került. A művészettörténész összehasonlításként elmondta, hogy a közgyűjtemény abban az évben Endre Béla Erdőrészlet című, közepes méretű tájképét 400, a napjainkban kevéssé ismert Joachim József Mosónő című festményét pedig 600 pengőért szerezte meg.
Az 1920-as években készült kőnyomatokon az akkoriban pályája csúcsán álló művész kedvenc témáit - a lendületes női aktokat, a cirkusz világát, első feleségét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát - örökítette meg, s szerepel a gyűjteményben egy önarckép is.
Forrás: MTI