Orbán feketelistája címmel közölte eheti számában Christian Häuer-Schmidt írását a Die Zeit.
A német liberális hetilap munkatársa megállapítja: "a bilincseket, amelyeket Orbán Viktor most látszólag lerohanásszerűen helyez el a magyar médián, már régóta készenlétben tartotta. Először egy évtizeddel ezelőtt mutatta meg őket a Die Zeitnek.Akkoriban írtam (Orbán) stratégiájáról, amelynek célja a magyar jobboldal összefogása, és az antiszemita Magyar Igazság és Élet Pártjának körüludvarlása volt (Die Zeit 38/2000). A miniszterelnök ennek nyomán dokumentációt terjesztett a parlament elé azokról a külföldi sajtóbeszámolókról, 'amelyek aláássák Magyarország és kormánya tekintélyét'.
Ennek a 'feketelistának' – ahogyan Bauer Tamás SZDSZ-képviselő nevezte – a központi részei az én írásomra vonatkoztak. 'Ez a firkálmány okozta a legnagyobb kárt az utóbbi két évben' – állt a dokumentumban Orbán hivatali idejére utalva. Mindazonáltal a támadásból még kicsendült a Magyarország nyugati tekintélyéért érzett aggodalom: 'A lap nagy nemzetközi és németországi tekintélye miatt abból kell kiindulni, hogy a benne leírtakat a jelenlegi német vezetés is készpénznek vette'."
Schmidt-Häuer szerint a dokumentáció egyik célja már akkor is – akárcsak a mostani médiatörvénynek – az informátorok elhallgattatása volt. "Interjúalanyaimat, akik már akkoriban felhívták a figyelmet az erősödő antiszemitizmusra és a romák elleni fenyegetésekre, befeketítették: nevüket fettel szedve demonstratív módon kiemelték. A magyar sajtó akkor még egyöntetűen megrökönyödve és szolidárisan reagált. A Népszabadságban Aczél Endre publicista ezt írta: 'Felháborított, ahogyan a hamburgi újságíró és a közép-európai korszakváltás alighanem legjobb ismerőjének a cikkét kommentálják. Minden mondat hamis.' A tekintélyes 168 óra magazint az 'egypártrendszer időszakára' emlékeztette a dolog."
Így jár most az EBESZ is, amely a médiatörvényben olyan eszközt lát, amely "csak diktatórikus kormányoknál ismeretes". Több száz magyar író felhívásában a cenzúra visszaállítását emlegette. "Orbán úton van Orwell felé – így a Die Zeit újságírója. – A médiafelügyelet politikai összetételű tanács, igaz: nem a Nagy Testvér, hanem Orbán hűséges pártbeli kollégája, Szalai Annamária vezetése alatt. Kilenc évre kapta a kinevezését. Így a kormányt (a választók) alkalmasint leválthatják, de a médiában továbbra is a párt fog ítélkezni."
Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke önkéntelenül is a fején találta a szöget – idézi fel a belga politikus budapesti vizitjét a cikkíró. – "Az EU-elnökség átadása alkalmából gratulált a 'jól felkészült' Orbánnak. Ez igaz. Ő (Orbán) stratégiai módon használta ki az EU traumáját, amelyet a Haider-párt bécsi kormányra kerülése után Ausztria ellen amatőr módra elrendelt szankciók okoztak. Ahelyett, hogy az autokrácia felé haladó Orbánnak idejekorán az orra alá tartották volna a 'közös értékek' védelmét rögzítő európai szerződéseket, a brüsszeli testület csak húzta az időt, hogy 'megfigyelje és kiértékelje a helyzetet'."
Orbán és csodálói arra hivatkoznak, hogy eddig nem létezett semmiféle szabály, amely gátat vetett volna a médiában mutatkozó radikális és szélsőséges tendenciáknak. "Ha a kormányfő nemcsak a maga hatalmának korlátlan biztosítására akarna törekedni, akkor most elsőként a saját környezetét kellene lecsapolnia. Orbán haverja, Bayer Zsolt divatos kolumnista, évek óta támadja a zsidókat és a romákat.
A Magyar Demokrata - amelyet Orbán az egyik kedvenc újságjának nevezett – bő egy évvel ezelőtt Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter könyveinek a megsemmisítésére hívott fel: 'Ezek gyilkosok, mérgüket ki kell irtani a szervezetünkből.' Fogadjunk, hogy az efféle gyalázkodó írások szerzői nem kerülnek föl Orbán feketelistájára?" – zárta írását a Die Zeit újságírója.
Forrás: MTI