Holott évekre visszanyúló hagyománya volt, négy éve nem szerveztek farsangtemetést Kézdivásárhely főterén. Idén valami készül, tájékoztatott Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója, és a céhes városon kívül az egyik bálványosi panzióban is szerveznek farsangi mulatságot.
A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. A kormozás, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében.
A csernátoni lovas farsang
Kézdivásárhelyen a bábu elégetésével – a tradíció szerint ezt mindig a csernátoniak ejtették meg – jelezték, hogy vége a télnek, a természet megújul. Csernátonban az 1800-as évek derekától fennmaradt adatok igazolják a lovas farsang létezését. Tény, hogy a helyi hagyományőrzésnek köszönhetően még a legnehezebb időkben, a ’80-as években is megtartották ezt a szokást. Ez mindig önszerveződő megmozdulás volt, közösségépítő jelleggel bírt, és a felkészülés megelőzte a farsang időszakát, hiszen a lovakat össze kellett szoktatni. A csernátoni menet legkevesebb 22 lovas legényből állt, amit egy vagy két szekér kísért és a zenészek. A csapat békérőből, szószólóból, menyaszszonyból, vőlegényből, násznépből, emellett cigány, felcser, pap, rendőr alakoskodókból tevődött össze, akik énekekkel, rigmusokkal köszöntötték a ház népét.
Folytatás>>
Forrás: litera.hu