Kheopsz fáraó piramisának újabb vizsgálatát kérte Jean-Pierre Houdin francia építész, az egyiptomi hatóságok viszont elutasították az indítványt.

Houdin feltételezése szerint Egyiptom legnagyobb piramisában két eddig fel nem tárt titkos kamra van. Háromdimenziós szimulációk és Bob Brier elismert amerikai egyiptológus adatai is a két terem létezésére utalnak a 4500 éves építmény szívében. Houdin szerint a kamrákban bútorok találhatóak, amelyeket Kheopsz fáraó túlvilági életéhez szántak kellékül.

Egyelőre vitatott, pontosan hogyan épült a piramis. Három évvel ezelőtt Houdin egy expedíció során megpróbálta a piramis építésének egyik újabb teóriáját megvizsgálni és bizonyítani, kísérlete azonban nem sikerült. A kutató arról van meggyőződve, hogy a köveket egy spirál formájú rámpa segítségével szállították az építmény belsejébe.
Más tudósok úgy vélik, külső rámpa segítségével valósult meg a monumentális építkezés.

A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát.

Kheopsz - más néven Hufu - az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

Forrás: MTI