Luc Besson "A nagy kékség" óta a szívem csücske, mégse tudok lelkesen nyilatkozni új filmjéről, mely produceri munkájának újabb állomása.
Persze, ha valaki csak egy könnyed másfél órát akar eltölteni a moziban, egy látványos jelenetekkel teli, agyat kevéssé terhelő filmet nézhet meg.Pierre Morrel a sikeres Taken (Elrabolva) után úgy gondolta, nem sokat változtat a bevált kliséken, és ez sajnos sikerül is neki. Fog egy már kissé lejtőre került sztárt (John Travolta), belövi a körszakállát, mellé tesz egy igencsak jóképű színészt, Jonathan Rhys Meyerst, egy szép nőt, fegyvert, egy kis kokaint és pár terroristát. Ezt jól összerázza, és már tódulnak is a népek a moziba.
Az amerikai nagykövet titkára, James Reece nagyon-nagyon szeretne titkosügynök lenni. Ehelyett rendszámtáblákat szerel, csomagot kézbesít, és más apró feladatokkal bízzák meg. Egészen addig, míg meg nem érkezik az életébe Charlie Wax alias Travolta, aki megtestesíti az igazi macsó férfit. Travolta nem lelkizik túl sokat, inkább cselekszik.
Ez általában kimerül a különböző fegyverekkel való lövöldözésben. A történet nem tiszta, a kínai drogkereskedőktől jutunk el a terroristákig, akik – mily meglepő – az amerikai külügyminiszterre fenik a fogukat. És mert minden történetbe kell egy szép nő, ezért Morell Kasia Smutniakot kérte fel a szerepre. Ha egy szép nőnek még titkai is vannak, az még izgalmasabbá teszi a helyzetet.
A történet sajnos elnagyolt, egyes szálak elvarratlanok, pedig nem kell ahhoz csöpögős művészfilmnek lenni, hogy jó alkotások szülessenek, ezt már sokan bizonyították a filmművészetben. Ebben az esetben ez nem sikerült, Besson produceri működése nem mutat fel túl sok jó filmet, forgatókönyvei sem rengetik meg a filmes világot.
Ezen túllépve Travolta jól hozza a macsó titkosügynököt, bár az idősödő színész időnként túljátssza szerepét, látszik, hogy élvezi ezt a fajta mókát, arról nem is beszélve, hogy a filmben Rhys Meyers csak asszisztál neki. Haloványságára nincs mentség, hacsak nem a rendezői utasítás kényszerítette ebbe a szerepkörbe, hisz a Matchpointban tökéletesen játszott. Akció persze van, a két főhős percek alatt intézi el a párizsi rosszfiúkat, a kínai maffiát, vagy bárkit, aki szembejön.
Időnként teljesen feleslegesen ugyan, de ezen ne akadjunk fel. A jelenetek egy része teljesen nélkülözi a realitást, a száguldó autó tetején aknavetővel célzó és mindeközben telefonáló Wax ügynököt nehéz lenne elképzelni a valóságban. Más kérdés, hogy a titkosügynöki babérokra törő, lelkizős James Reece-ből, hogy lesz két nap alatt gyilkológép, mindenféle morális dilemma nélkül, mely a végkifejletben csúcsosodik ki.
A film képileg hozza a tőle elvárt szintet, az Eiffel-tornyot persze nem hagyták volna ki, főleg, ha egy turistákkal teli liftben kell egy kínai vázából kokaint szippantani, a félhullák lassítva omolnak a földre, Wax nagytotálban gyilkolja a népeket, hogy mindig megmentse a jót. És a végén még az is kiderül, hogy lelke is van.
(From Paris with Love)
színes, feliratos, francia akciófilm, 92 perc, 2010 (16)
rendező: Pierre Morel
forgatókönyvíró: Adi Hasak, Luc Besson
zeneszerző: David Buckley
operatőr: Michel Abramowicz
producer: Luc Besson, India Osborne
vágó: Frédéric Thoraval
szereplő(k):
John Travolta (Charlie Wax)
Jonathan Rhys-Meyers (James Reece / Richard Stevens)
Bemutató dátuma: 2011. február 3. (Forgalmazó: Palace Pictures)