Az első világháború alatt az 1917-es forradalmi események hatására a művészek előszeretettel fordultak a politika felé, a művészetet megújítani vágyó törekvések nyomán pedig megszülettek az avantgárd irányzatok.
Az ebben az időben születő dinamikus alakokkal teli expresszív poszterek a többi médiumhoz hasonlóan erős és fontos köz-befolyásoló erővé váltak. Például Bíró vörös kalapácsos figurája a korszak legismertebb politikai képe lett, mára pedig ez a legtöbbet idézett darab a közép-európai politikai ikonográfiában. A képen is látható Népszava-litográfiát egyébként Jo Carole és a magyar gyökerekkel rendelkező Ronald S. Lauder adományozta a MOMA-nak 2009-ben.
Sok avantgárd művész a bolsevik forradalom bukása után Bécsbe, Moszkvába, vagy Berlinbe menekült, csakúgy, mint például Bíró, akinek ezt megelőzően Bécsben állították ki műveit (Pathos in Rot című kiállítása nemrég ért véget a bécsi MAK-ban). Bíró Mihály 1919 és 1928 között élt itt, politikai, kereskedelmi és filmplakáttervezéssel foglalkozott.
Forrás: MTI