Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Megszépül az egyedülálló falu

Megszépül az egyedülálló falu

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2011. 02. 07.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

A fehérhímzéséről híres höveji csipke bemutatásának igényes környezetet alakítanak ki a Kapuvár közeli községben. Felújítják a gyűjtemény kiállítóhelyét, hogy méltó körülmények között tárják a höveji hímzés évszázados történetét reprezentáló alkotásokat az érdeklődők elé.

forrás: nepmuvesz.hu
A 340 lakosú község a korábbiaknál hatékonyabban akarja kiaknázni azt az értéket, amely Hövejt megkülönbözteti minden más településtől, ahol a hímzésnek hagyománya van. Ezért is tettek lépéseket a földrajzi védettség megszerzésére, hogy kiállításokon, bemutatókon csak a Hövejen élő hímzőasszonyok jelenhessenek meg a nyilvánosság előtt ezzel a márkanévvel - mondja Némethné István Erzsébet polgármester. A levédetést maguk a hímzőasszonyok indítványozták, mondhatni alulról jövő kezdeményezés volt - tette hozzá a községvezető, nem titkolva azt sem, hogy turizmust szeretnének a höveji csipke köré szervezni, és ezzel a település ismertségét növelni.

A hövejiek persze azt is tudják, hogy vendéget szép környezetbe illik hívni, amelyet az anyagiak függvényében fokozatosan, lépésről lépésre kívánják megteremteni. Pályázati támogatással, az ott élők közreműködésével, aktív társadalmi munkájával a falu központját már rendbe tették. A templomot övező térség, a csipkemúzeum környéke térburkolatot kapott, a parkosítással pedig egységes arculatot adtak a falu főutcájának.

A csipkemúzeumot is pályázati támogatással korszerűsítik. Ezúttal a Leader-program keretében nyert több mint 3 és fél millió forintot az önkormányzat az 5 millió forintos tervhez. Egyebek között esztétikus vitrineket szereznek be, a fehérhímzéseket pedig bíborbársony alátétekre helyezik, mert a bíborbársony háttér emeli ki igazán a fehérhímzések szépségét. S új szerzeményekkel is gazdagítják a gyűjteményt. Vásárolnak régi textíliákat, rendeltek új munkákat is a mai hímzőasszonyoktól. A múzeum történetiségében mutatja majd be a höveji hímzéskincs változásait jeles alkotók munkásságán keresztül.

- Hövej a XIX-XX. század fordulóján lett hímző falu - idézi fel a kezdeteket V. Szalontay Judit Móra Ferenc-díjas néprajzkutató.
Egy höveji asszony, Nyikos Borbála annak idején Pozsonyban járt, és elsajátította az ottani hímzést. Hogy a Rábaközben gyakorolt lyukhímzést változatosabbá tegye, a virágmotívumok közepét tüllbetéttel díszítette. Ezután, az 1890-es években jött egy újabb, máig élő díszítési forma, amikor a virágminták közepén lévő lyukakat pókhálószerű, áttetsző beszövéssel töltik ki. Ezt nevezi a tájnyelv pókozásnak. Az asztalterítők, viseleti és egyéb lakástextilek akkor a legértékesebbek, ha minden virágmotívum belső térkitöltése más-más pókos bekötéssel készül. Az alkotó ötletgazdasága ilyenkor nyilvánul meg igazán, egy terítőn jelenhet meg a magas, a lapos, a kerekes és a pókozás többi fajtája, amelyből összesen ötvenöt változat ismert. A lyukakat tűvel hálózzák be, ezért is nevezik tűcsipkének.

Kapuvár módos parasztcsaládjaiban az ünnepi viselet kiegészítője lett előbb a patyolatra, majd az áttetsző lenbatisztra hímzett fej és vállkendő a múlt század elején. A magyar népi hímzőkultúrában szinte egyedülálló jelenség, hogy egy település viseletének legszebb darabjait egy másik falu asszonyai készítik. Márpedig a Rábaközben ez történt. A kelmék díszítését általában a kapuvári piacon beszélték meg a höveji asszonyokkal a megrendelők.

A napjainkban készült lakástextilek archaikus mintaelemekkel és ezek modernizált alkalmazásával készülnek. Igény van rájuk, még menyasszonyi ruhát is hímeztet, aki megengedheti magának. V. Szalontay Judit érthetőnek tartja, hogy a hímzők manapság úgy használják a mintaelemeket, ahogy a mai kor igénye megkívánja, azzal azonban nem ért egyet, ha a tradicionális csokormintát megbontják, egy-egy virágot kiemelnek és szólóba helyezik a lakástextilre.

A virágok soha nem önmagukban szerepeltek, hanem mindig indára fűzték fel őket. - Lehet, hogy ez szőrszálhasogatásnak tűnik, ám ha felbomlik a mintakincs jellegzetes kompozíciója, szerkezete, akkor a höveji hímzés elveszti sajátos karakterét - érvel a néprajzkutató.

A rábaközi község hímzésvilágának másik jellemzője, hogy a fehér kelmét fehér varrással díszítik. A fehérhímzés sokkal szolidabb a színesnél, nem kihívó, de annál elegánsabb. A két világháború között elsősorban keresztelőkendőket, vállkendőket hímeztek vele, de különlegessé tette az alsószoknyák szélét is, amely kilógott az ünnepi viseletes szoknyák alján. Sőt fennmaradtak úgynevezett táncoskötények is, amelyeket a höveji verbunkjáráskor viseltek a férfiak.

Az egyházi textileknek különleges szerepük volt, a höveji asszonyok a templomuknak fehérhímzéses oltárterítőt, plébánosuknak karinget varrtak ki. A jeles búcsújáró helyekre is készítettek hímzéseket, így a mariazelli kegytemplom öltöztetős Mária szobrának és a Kapuvár közeli Osli község öltözetős Mária szobrának is van höveji ruhája.

A hímzés az utóbbi évtizedekben a falu asszonyai kezén élt tovább, akik beleszülettek és több generáción át megőrizték, és ma is óvják a hímzőkultúrát. Az ő munkáikat vonultatja fel a csipkemúzeum, amely a tervek szerint a nyár közepén nyílik.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Vidék Folk Néprajz Győr-Moson-Sopron megye Képző Iparművészet

Ajánlott bejegyzések:

  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
  • A Hagyományok Háza Ünnepváró forgataga december 6-án nyit A Hagyományok Háza Ünnepváró forgataga december 6-án nyit
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard