Szakasz és Béltek települések. A Zilah-Szatmár közötti úton haladva már egészen közel Szatmárhoz fekszik Erdőd község. Annak az útnak a Szatmár felé eső végén, egy éles kanyar után, jobboldalt a dombon magasodik a vár. Már elég romos állapotban van, csak egy bástya és néhány falrom maradt meg belőle, pedig régen igen fontos szerepet töltött be és pezsgett az élet a falai között.
A vár és a helység neve az ERDŐ szóból származik egy „D” képzővel hozzácsatolva. A helység a XIII. században bukkant fel a forrásokban: 1215-ben főesperesi központot, 1216-ban és 1217-ben ispánt, 1231-ben és 1271-ben erdőt említenek itt. Néhány kutató azt gondolja, hogy a mai vár helyén régen egy földvár állt. Az 1984-1985-ös ásatásokon a legkorábbi leletanyag, amit találtak, a XV. századból származik, de a fennmaradt okiratokból tudjuk, hogy már a XIV. században a helység királyi birtok volt.
A falut a bélteki uradalommal együtt 1392-ben kapták meg Drág és Balk máramarosi ispánok. Az ő leszármazottaik alkották a Drágffy családot. Mátyás királytól 1456-ban nyertek jogot a várépítésre Erdődön, ezt a várban megőrzött felirat szerint 1481-ben kezdte el Drágffy Bertalan, aki később erdélyi vajda lett. Ez a felirat már nincs meg, de az 1800-as évek elején Szirmay Antal a vármegye monográfusa még látta. 1555-ig a vár és a körülötte fekvő birtok a Drágffyak tulajdonában volt, ekkor a család kihalása miatt a rokon somlyói Báthory György szerezte meg. A vár és az uradalom ekkortájt került Ferdinánd és Izabella viszályának középpontjába. A terület sokszor tutaljdonost cserélt, mígnem 1565-ben a törökök 40 napi ostrom után lerombolták a várkastélynak tartott erősséget.
Folytatás>>
Forrás: www.dohany150.hu
