A maszkos, farsangvégi télűző szokás, a mohácsi busójárás szerepel hazánkból egyedüliként az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listáján. Azonban Békés megyének is van esélye feliratkozni a listára.
Békés megyéből senki és semmi nincs a „nyolcakban”, de a jegyzék folyamatosan bővül, a megyei múzeumok igazgatósága Békésben is számba veszi az esélyeseket, a koordinátor Ando György, a megyei múzeum igazgatóhelyettese. Elmondta, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fogja össze a programot, a jegyzékbe vételről pedig egy 22 tagú bizottság dönt.
A listára felkerülést ünnepélyes keretek között jelentik be, minden év szeptemberében, a Magyar Kulturális Örökség Napján. A kondorosi betyárhagyományoktól, a csabai disznótortól a megyei kézműves hímzések, textíliák készítésének élő hagyományáig, a megyei citerazenéig több befutó is lehet.
— 2003-ban született meg a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény — magyarázta Ando György. — Hazánk 2006-ban, 39. országként csatlakozott az egyezményhez, melynek ma már 133 ország a tagja. Az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájának jelenleg 166 eleme van.
Néhány érdekesség, Szlovákiából a fujara (hosszú furulya) és zenéje, Romániából a Doina énekhagyomány és a Calus-szertartás, Argentínából és Uruguayból a tangó, Azerbajdzsánból a hagyományos azeri szőnyegszövés, Kínából a selyemhernyó tenyésztése és a selyem készítésének mestersége, Madagaszkárról a zafimanyrik erdőismerete, Mongóliából a hagyományos mongol khöömei (torokéneklés) művészete szerepel a listán. Horvátországból az észak-horvát mézeskalácsosság, Japánból a Kabuki-színház került a 166 közé.
— A hagyományok, a közösségi tudás gyakorlása és átadása nagyon fontos — emelte ki Ando György. — A nemzeti jegyzékbe kerüléssel közismerté tehetjük hagyományainkat, melyekre büszkék lehetünk, és erősíthetik az identitástudatunkat.
Forrás: Beol
