Napjainkban a kereskedelmi televíziózás köztudottan a legjövedelmezõbb médiaipari intézmények közé tartozik.
Egy másik adón egész más a helyzet, ugyanis ott az indiai bábszínészbõl lett "szociológus" Joshi Bharat olvassa fel épp a laboreredményeket két tömegverekedés között.
A szellemi kivégzést folytatván az egymást megvendégelõ mondvacsinált "Megasztárok", Fekete Pákók, a produkció nélküli produkciók fõszereplõi, a "celebek" gyarapítják esténként a kulturális örökséget. Amikor naivan azt hiszem, hogy Gyõzikénél már nincs lennebb, szintén fõmûsoridõben alkalmam nyílik figyelemmel követni az egykori lantmûvész dzsungeles-maszturbálós különszámát, rögtön a "Mér nem mész el az anyádba?"címû szóváltása után.
A csakúgy fõ mûsoridõs sztármagazinokból végre megtudom, hogy Kelemen Anna miért utálja Havas Henriket, és hogy Fekete Pákó miért irigy Gyõzikére, valamint azt, hogy az éppen aktuális meleg házaspár hol töltötte a nyarat. Amint kikapcsolom a készüléket, hamar világossá válik számomra is, hogy ez is csak üzlet és az üzlet lényege, hogy mindenki megkapja, amit akar. Õszintén szeretném hinni, hogy a végtelen mennyiségû szellemi szennyvizet nem közkívánatra öntik ránk, és hogy a következõ generációnak nem a fent említettek lesznek a példaképei.
Forrás: Blikk