A New York Times cikke szerint egy 83 éves amerikai értelmiségi jelentős hatást gyakorolhatott a közelmúltban kitört Közel-Keleti lázadásokra.
Gene Sharpot nehéz lenne veszélyes embernek titulálni, hiszen az ősz hajú, idős férfi kedvenc hobbija a kertészkedés és az olvasás, az internethez pedig egyáltalán nem ért. Mégis meglehet, hogy a liberális, baloldali férfi ideológiája változtatta meg sok diktatúrában élő ember gondolkodását.A szégyenlős külső mögött valódi forradalmár lakozik. Bár Mr. Sharp hazájában kevéssé ismert, mégis a világ sok részén lázadók ezrei olvassák munkáit. A leghíresebb könyvét, a Diktatúrából Demokráciába című művet 24 nyelven lehet az internetről letölteni. A könyv egy 93 lépésből álló kalauz, hogyan lehet erőszakmentesen megdönteni az autokrata hatalmat. Ezek a gondolatok vezethettek lázongásokhoz, Burmában, Zimbabwében, Észtországban, Boszniában és most Egyiptomban és Tunéziában.
Egyiptomban 2005-ben botlottak bele Mr. Sharp ideológiájába, mikor egy sikertelen lázadás után a Fiatal Mozgalom vezetője, Ahmed Maher tanulmányozni kezdte a Szerbiai Ellenállási Mozgalmat, melynek gondolati hátterét szintén Mr. Sharp tanulmányai biztosították.
Pár éve megérkeztek Kairóba az Erőszakmentes Konfliktus Nemzetközi Központjának aktivistái, akik több workshopon keresztül kifejezetten Mr. Sharp munkáit tanították az érdeklődő egyiptomiaknak. Az egyik ilyen könyv az Erőszakmentes akciók 198 módszere volt, amely felsorolt több olyan trükköt (például éhségsztrájk), amellyel nyomást lehet gyakorolni a hatalomra.
Egy egyiptomi blogger, Dalia Ziada online naplójában beszámolt a workshopról és arról, mekkora hatást gyakoroltak rá és másokra az aktivisták tanításai. Legfontosabbnak Sharp azon gondolatát tartotta, hogy a diktátorok gyenge pontját kell megtámadni. A nő később saját megmozdulásokat is szervezett.
Peter Ackerman aktivista szerint Sharp bebizonyította, hogy a gondolatoknak valóban hihetetlen erejük van.
Mindeközben Gene Sharp bostoni házában békésen él, és látszatra úgy érzi, semmi köze nem lehet az eseményekhez. Ő inkább gondolkodónak tartja magát, mintsem forradalmárnak. Állítása szerint semmilyen kapcsolatban nem volt az egyiptomi felkelőkkel, és csak néhány napja tudta meg, hogy a Muzulmán Testvériség honlapján elérhető arabul a Diktatúrából Demokráciába.
A pacifista értelmiségi nem tartja magát idealistának. Úgy véli, a diktatúrákat ugyan meg lehet dönteni békés, erőszak nélküli cselekedetekkel, ám ehhez komoly szervezés és végiggondoltság kell. Sharp szerint nem feltétlenül morális okokból kifolyólag kell mellőzni a fizikai harcot, hanem azért, mert ha a lázadók erőszakhoz folyamodnak, akkor igazából az ellenség legerősebb fegyverével veszik fel a harcot és az elbukás szinte elkerülhetetlen. Sharp sokszor idézi Gandhit is, akit példaképének tart. Gandhi és Sharp szerint is a diktatúra elleni harc első lépése, hogy az ember ne féljen a diktatúrától. Ha ez meg van, akkor a diktátor már nagy bajban van.
Forrás: New York Times