A csökkenő mozilátogatók száma, a kevesebb DVD eladás, a növekvő verseny a televízióval és a könyörtelen kalózletöltések súlyos károkat okoztak az Álomgyárnak 2010-ben.
Mike Goodridge, a Screen International szerkesztője szerint ezek a tényezők pedig olyannyira felerősítik egymást, hogy a hollywoodi stúdiók szinte vergődnek.A 2010-es mozijegyeladási adatok Amerikában és az Egyesült Királyságban igen elszomorítóak. Ez előbbiben tavaly 1,35 milliárd fő látogatott el a filmszínházakba, ez 5 százalékkal kevesebb, mint 2009-ben, és a legalacsonyabb számadat 1996 óta. Míg az utóbbiban 2010-ben 2,4 százalékkal csökkent a nézők száma, 169,2 millióra.
Mike Goodridge számára a csökkenő mozilátogatottságot csak fokozta a DVD eladások csökkenése. „A DVD üzlet az egész világon összeomlott, és a televízió csatornák már nem vesznek mozifilmeket, mint régen. Ezek a dolgok tartották fenn Hollywoodot és a pénzügyi hátterét. Szóval most több száz milliót költenek filmkészítésre, és többszáz milliót a marketingelésükre, és ezek mögött nincs egy biztonsági bázis, a DVD és a televízió, hogy profitot termeljen. Ennek eredményeként, hogy csökkentsék a rizikófaktort, méginkább a blockbusterekre és képregény-adaptációkra állnak rá.“ - mondja Goodridge. Szerinte ezek a legnépszerűbbek a megmaradt mozinézők, a tinédzser fiúk és lányok körében. Persze ez így a kreativitás szempontjából elég unalmas időszak, tehát az idősebb közönség körében kedvelt komolyabb drámák az olyan televíziócsatornáktól várhatók, mint például az HBO.
De tényleg ennyire rossz a helyzet Hollywoodban? A moziipar veteránja, Jonathan Taplin szerint az amerikai filmipar mindig panaszkodik, de igazából minden rendben van: „Tudják, néha zuhanni kell, hogy aztán szárnyalni lehessen. Most abban a korszakban élünk, amikor sok folytatást és nagyköltségvetésű mozit csinálunk, és egész jól mennek. Mellettük pedig ott a független filmezés, ami olyan alkotásokkal rukkol elő, mint a 127 óra, vagy a Winter’s Bone. Azt mondanám, hogy azért a hollywoodi üzlet egész jól megy. Csodálatos filmeket készítünk és a közönség még mindig vevő rájuk.“
A kalózkodások huszonöt milliárd dollárral rövidítik meg az amerikai filmipart évente az Amerikai Mozgókép Szövetség szerint, és csak reménykedni tudnak abban, hogy a legális online filmezés segít majd a helyzeten. Bár Goodridge szerint a mozibemutató és az online elérhetőség közötti idő túl hosszú telik el, így aligha feltételezhető, hogy legalitásba vonulnak a kalózkodók.
Azzal Jonathan Taplin is egyetért, hogy az amerikai mozijegy és DVD-eladások csökkentek, de ezeket ellensúlyozza az amerikai filmek iránti nagy külföldi kereslet, például Brazíliában, Oroszországan, Indiában vagy Kínában. A nagy stúdiók pedig annyira fellelkesedtek ezen, hogy az export mellett befektetnek a kínai és indiai filmiparba. Ugyan Los Angelesben ez nem biztos, hogy kiengeszteli azt a több ezer embert, aki a nagy stúdiók költségcsökkentése miatt veszítette el állását.
Minden rémhír ellenére Goodridge szerint Hollywood nem húza le a redőnyt még egy darabig. „Még mindig ez a legjobb filmcsináló-gépezet a világon, ha jól tudja kamatoztatni tehetségét.“
Forrás: BBC