Nyílt egy hely Budapesten, ami nem csak azért különleges, mert a Facebook rajongóinak kedvezményt ad.

Bármennyire is eredetiek dizájn vagy névválasztás terén, a romkocsmák a mainstream vonalat képviselik. Ezzel szemben nyílt egy hely az Astoria környékén, amely teljesen új irányt céloz meg. Hogy miben új, és miért lehet ez érdekes számunkra? A PortH Városi Csárda tulajdonosával, Liebhauser Józseffel beszélgettem.

Az elmúlt pár hónapban mindenhol hallani a PortH-ról. Mikor nyitottatok, illetve mi késztetett arra, hogy a mainstreamtől ennyire eltérő dolgot hozzatok létre?

A hely szeptember óta van nyitva, volt egy kis próbaüzemünk tavasszal, nyáron zárva voltunk. Én sportoló voltam, vízilabdáztam, tizenvalahány éve kezdtem foglalkozni vendéglátással. A PortH Port Side volt valamikor, a legmenőbb pubok közé tartozott ezelőtt kb. tizenöt évvel. Amikor én megvettem úgy 5-6 éve, már nem volt ennyire népszerű. Akkoriban Kuba-őrület volt a levegőben, és mi ebből kiindulva kubai helyet csináltunk, Port Side de Cuba néven. Megkerestünk itt élő kubaiakat, ők zenéltek, illetve megpróbáltunk egy-két kubai ételt is csinálni. Jöttek a külföldi vendégek, kíváncsiak voltak, hogy mi van itt lent a pincében, és kérték a pálinkát, meg a gulyáslevest.

És az, gondolom, nem volt.

De volt gulyásleves, viszont akkor rájöttem, hogy meghasonlás az egész, Budapest belvárosa, kubai és gulyás – érthetetlen. Arra gondoltam, miért ne lehetne magyar helyet csinálni? Ugyanakkor le is tromfoltam magam – milyen magyar helyet? Mindenki politikát látna benne. Semmiképp sem szerettem volna, hogy egy egyszerű régi csárda legyen, ahol fokosok vannak a falon. Akkor már benne volt a levegőben egy megújulási szándék, hogy nagyon fontos a múltunk, a gyökereink, de azt valahogy újra kellett fésülni, hogy érdekes legyen mindenkinek. Ezen sokat gondolkoztam, és tudtam, hogy építészetileg ezt megfogni nagyon kényes dolog.



Olvasni a honlapotokon, hogy a designt az a+z design, F. Kovács Attila és Megyesi Zsuzsa készítette. Hogyan kerültetek kapcsolatba velük?

Elkezdtem gondolkozni, ki az az ember, aki ezt jól meg tudná tervezni. Így jutottam el F. Kovács Attilához, aki amúgy Kossuth díjas építész, és látványtervező. Megérkezett a biciklijével, és én elmondtam neki a gondolataimat. Maga a tér nem keltette föl az érdeklődését, ahogy láttam, viszont az ötlet, hogy hogyan lehetne frissen magyart csinálni, érdekelte. Gondolkozott, majd azt mondta, a hely strukturális adottságait mindenképpen meg kéne változtatni. Én hittem benne, és beleugrottunk a mélyvízbe.

A neten kutakodva találtam rá legújabb bútorkollekciójukra a gipsy collectionra, melynek alapját ősi, hagyományos roma tárgyak képezik. Van valami köze ennek a PortH-hoz?

Én azt gondolom, hogy a PortH tervezése biztos elindított bennük valamit, vagy már gondolkodtak előzőleg ilyesmiben, de a kettő inkább csak erősítette egymást. Nyugat-Európában viszont ez a termékcsalád, úgy tudom, nagyon befutott.

Kiket, milyen korosztályt céloz meg a hely profilja? Az Astoria és a Ferenciek tere környéke tipikus egyetemista közeg. Látszik ennek a hatása a Csárda forgalmát tekintve?

Azt gondolom, hogy a célközönség bőven húsz év feletti: 20-23 éves kortól 40-ig bezárólag, de persze abszolút nyitottak vagyunk. Amit nem tudok itt elképzelni, az az elektronikus zene, így ők valamennyire kiesnek.

Úgy érezzük, hogy a hely a külföldieknek is érdekes lehet. A tapasztalat azt mutatja, örülnek neki, hogy van egy hely, ahol mi, magyarok meg tudjuk mutatni magunkat. Magyar ételek a régi tradíciókat felfrissítve, zenei kultúra – cigányzene, magyar zene. Próbálunk olyan zenéket játszani, melyek őrzik a magyar értékeket, persze ebbe a kategóriába nagyon sok minden belefér. Ugyanakkor a külföldiek mellett nagyon fontosak a magyar törzsvendégek is.

Keddtől szombatig minden este más-más programmal várjátok az érdeklődőket. Ti hívjátok meg az előadókat, vagy inkább ők keresnek Titeket?

A mostani fellépőket mi kerestük meg. Mindemellett most várakozó állásponton vagyok, mert lehet, hogy ezt a helyet egy folk-kocsmaként kéne fölépíteni, ahol mindennap megtalálod a magyar zene gyökereit, ugyanakkor mellette képzőművészetet, irodalmat és más művészeti ágakat is. A fehér teremben például most is vannak kiállítások.

Akkor szeretnétek erősen a folk-kocsma ötletére építeni?

Nekem egy folk-kocsma létrehozása szinte küldetéstudat. A csárda szó nagyon könnyen eltűnhet a magyar szótárból, miközben az elmúlt 150 év kulturális alapköve a kocsma. Nem kell messze menni, a környező országokban a gasztrokultúra nagyon erős. Ezzel szemben nálunk ez elsatnyult.

A magyarságot képviseli a három terem három színe is, a piros–fehér–zöld. Van emellett más jelentőségük is?

Igen, a piros rész tulajdonképpen a buli középpontja, a fehér a kávézós- beszélgetős rész, míg a zöld kicsit étterem-jellegű. Ugyanakkor mindenhol lehet inni-enni, de hangulatilag így próbáljuk felosztani.

Ajánlanál valamilyen házi specialitást az ide látogatóknak? Mit nem szabad kihagyni?

Az itallapon, ami különlegesség, és máshol talán nincs is, az az 50 féle pálinkánk, egy ízből körülbelül 3-4 fajta. Az ételek terén az volt az ötletem, hogy magyaros kajákat kis tapasokként szolgáljunk fel. A tradicionálisan, nehezebb magyar kajákat így könnyebben meg lehet kóstolni, akár többet egyszerre. Illetve ha valaki nem akar enni, de iszogat, mellé ugyanúgy tud ilyet fogyasztani, hiszen ezek tényleg kis adagok.

Mik a jövőbeli tervek? Szeretnétek esetleg később terjeszkedni?

Ezzel már megkeresett egy franchise szakember. Azt mondta, ez egy olyan brand, amire érdemes lenne építeni. Ami viszont mindenképp jó lenne, az egy nyitott nyári hely. Pincében vagyunk, és ez ilyenkor jó, de az emberek nyáron vágynak a napsütésre. Erre szükség van.

Van valamilyen kedvezmény a helyen diákok részére?

Ilyen nincs, de ha jön egy nagyobb foglalás, akkor általában szoktunk kedvezményt adni. Kitaláltunk egy promóciós játékot is a Facebook oldalunkon, aki egy tetsziket nyom, 10% kedvezményt kap.