A csehszlovák újhullám kiemelkedő alakja, az Oscar-díjas Jiøí Menzel filmrendező, színházi rendező, színész ma 73 éves.
Művészeti pályája elején a prágai tv asszisztense volt, majd a Csehszlovák Híradó munkatársa lett. 1963––965 között egy filmstúdió rendezője.
1965-ben készítette első rövidfilmjét.
1965-től rendezőként dolgozott a Barrandov Studiosban. 1971-ben Svédországban, 1977–1978 között az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt. Vendégtanárként tart előadásokat a londoni filmfőiskolán.
Játszott több magyar filmben (Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai – Simó Sándor, Rokonok – Szabó István), és színdarabot is rendezett Magyarországon.
Menzel nemzetközi érthetőségének titka talán abban rejlik, hogy a filmjeiben lévő gyakran éles társadalomkritikát és politikai felhangokat is mindig emberi történések mögé rejtette.
1968-ban a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmje megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Filmjeinek többségét Menzel irodalmi művek nyomán készítette el. Szívesen nyúlt Bohumil Hrabal műveihez. Az Őfelsége pincére voltam (2006) cíművel megnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2007) FIPRESCI-díját, és egy jelölést az Arany Medvére.
Filmjeit felsorolni is nehéz lenne, de a Pacsirták cérnaszálon (1969) példaértékű: húsz évre volt betiltva. A film 1990-ben megnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2007) FIPRESCI-díját, és az Arany Medve-díjat.
A gyakran "esetlen" szereplői mindig nagyon szerethetően vicces figurák, kik tökéletesen adják vissza a rendező igen széles skálán mozgó humorát. Erről tanúskodik a Sörgyári capriccio (1980) is, amely legendássá vált poénjairól, és ma is az idézetek tárháza. A film a Velencei Filmfesztivál különdíját kapta.
Később sem szakad el attól a jó szokásától, hogy filmjeinek többségét irodalmi mű alapján készítse el. Erre példa Václav Havel színdarabja alapján rendezett Koldusopera, vagy a Hóvirágünnep.
Folytatás >>
Forrás: Mi van ma?
