Gólya- és medvefarsangossal, a régi szatmári népszokások felelevenítésével temetik majd a telet a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői múzeumfaluban jövő szombaton.
forrás: mult-kor.hu
A szatmári falvakban, Mátészalka, Fehérgyarmat és Csenger környékén még néhány évtizeddel ezelőtt is élő foglalatosság volt a fonás, amely főként a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakára esett. A fiatalok kedvelt találkahelyének számított a fonó minden kedd és csütörtök este, amikor a lányok és fiúk a szüleik inkább elnéző, mint számon kérő felügyelete mellett múlathatták az időt.
A szórakozással teli téli időszakban, a kenderkóc fonása közben tréfás játékok, állatalakoskodások szolgáltatták a vidámságot. Gólyának és medvének öltözött – ahogy akkor mondták: "maskurások" – incselkedtek főként a lányokkal, de szókimondóan kifigurázták a fiúkat is.
A fonóról fonóra járó, lepelbe burkolózott, gólyának öltözött legények hosszú, fából készült csőrükkel kelepeltek, csipkedték a lányokat. A ruhájukat szalmakötelekkel teljesen lefedett, arcukat feketére vagy pirosra festett medvemaskurások pedig ijesztgették őket ölelgetésükkel, szoknyahúzogatásukkal, amíg aztán a játékos zaklatást meg nem elégelő lányok, guzsalyukat felkapva, ki nem zavarták a őket a fonókból.
A Sóstói Múzeumfalu téltemetésén – amely március 5-én 15.00 órakor kezdődik a fűtött újlétai uradalmi magtárban és udvarán – minden régi, szatmári farsangoló játékot felelevenítenek a Nyírség Néptáncegyüttes tagjai. S a tavasz közeledtét várva elégetik a telet jelképező szalmabábut is, hogy a láng elolvassza a hó- és jégtakarót, a füsttel együtt pedig távozzon a hideg, helyet adva a kikeletnek.
Forrás: MTI
