Viharos sorsú afgán műkincsek is helyet kaptak a londoni British Museum legújabb időszaki kiállításán, amelyen több ezeréves múltra visszatekintő arany, üveg, kő és elefántcsont leletek kalauzolják végig a látogatókat az ázsiai ország gazdag kultúráján és történelmén.
Az Afganisztán: az antik világ kereszteződései (Afghanistan: Crossroads of the Ancient World) című tárlat darabjainak jelentős részéről sokáig azt hitték, hogy elvesztek az Afgán Nemzeti Múzeum 1990-es lerombolásakor. Az intézmény alkalmazottai azonban még a szovjet erők 1989-es kivonulása előtt elrejtették a műkincsek egy részét, és még a tálibok uralma alatt sem árulták el senkinek azok hollétét.
Két évvel azután, hogy 2001-ben az Egyesült Államok által vezetett hadjárat nyomán megdőlt a tálibok hatalma, Hamid Karzai bejelentette, hogy hat darab műkincsekkel teli széfet fedeztek fel az elnöki palota földalatti pincéjében.
A tárgyak vizsgálatára érkező régészek és múzeumi kurátorok kétezer évvel ezelőtti nomád temetkezési területről származó relikviák, mintegy 22 ezer aranytárgy, köztük, koronák, tőrök és ékszerek között találták magukat, amelyek közül néhány a jelenlegi kiállítás alappillérét képezi. "Az afgánoknak egyik pillanatról a másikra kellett rájönniük, hogy ők maguk őrizték meg a kulturális örökségüket" - mondta Fredrik Hiebert, a National Geographic Társaság régésze.
A kiállítási termekben négy jelentősen különböző antik társadalom - egy bronzkori mezőgazdálkodásra berendezkedett civilizáció, egy klasszikus görög város, egy Selyemúton mentén álló palota és egy nomád temető - emlékét őrző tárgyak, köztük antik napórák, korinthoszi oszlopfők és precízen kimunkált elefántcsont bútor berakások láthatók. Az egykori civilizációk mindegyike a mai Afganisztán területén élt.
A kiállítást július 3-áig nézhetik meg a látogatók.
Forrás: MTI
