A nőnap bár tiszteletre méltó-és igen, értékeljük a virágokat is- sok mindenre felhívja a figyelmet.
A nőnap ötlete Clara Zetkin nőjogi aktivistától származik, aki a II. Internacionálé alakuló kongresszusán a férfiakkal azonos jogokat, illetve a nők és a gyermekek védelmét követelte, emellett felvetette, mi lenne, ha kijelölnének egy ünnepet nőnap gyanánt.
1911-ben hivatalosan is megtartották az első nőnapot Németországban, Svájcban és Dániában. Az ünnepségeken a szavazás, a munkavállalás, a továbbképzés jogát, valamint a munkahelyi megkülönböztetés megszüntetését követelték. Magyarországon az egyenlősödési folyamat kezdetének 1880 tekinthető, amikortól a nők középiskolába járhatnak. A következő fontos időpont 1918-ban jött el, amikor a nők választójogot kaptak hazánkban.
Például tudta-e,
- hogy a hírek csak 10%-ában kapnak főszerepet a nők....
-hogy az európai parlamenti képviselőknek csak 35%-a nő, míg a nemzeti parlamenti képviselőknek átlagban 25%-a nő....
-hogy minden ötödik nő elszenvedett már családon belüli erőszakot...
-hogy a nők foglalkoztatottsága 12,4 százalékkal csökken, ha gyermeke születik, míg 7,3 százalékkal nő, ha egy férfi válik családapává...
- hogy a nők négyszer olyan valószínű, hogy részmunkaidőben dolgoznak, és ezért alacsonyabb bevételeik és megtakarításaik lesznek, és hézagosabb társadalmi védőháló veszi őket körül...
-hogy a legnagyobb cégek elnökei közül csak 3% a nő...
-hogy a nők áltlagban 17,4 %-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak?
A továbbiakban néhány adat olvasható arról, milyen különbségek figyelhetők meg a nők és férfiak között egészségügyi állapotukat, iskolázottságukat és a munkaerőpiacon elfoglalt helyüket illetően.
Ezek szerint a nők átlagosan 6-8 évvel tovább élnek, mint a férfiak.
A nők várható élettartama 35 országban magasabb 80 évnél, de Afrikában csak 54 év.
Minden nap 1600 nő és több mint 10 ezer újszülött hal meg a világban szülési komplikációk miatt, döntően (99%) a fejlődő országokban.
Évente 1,3 millió nő hal meg a nyitott tűzhelyek miatt krónikus légzőszervi betegségben.
A magas jövedelmű országok 20-59 éves korosztályában a mellrák a fő női halálok.
Bár a közvélemény szív- és érrendszeri betegségeket tipikusan férfibetegségnek tekinti, a hiedelmekkel ellentétben ez a halálok vezeti a rangsort a nők esetében is.
A születéskor várható élettartam a nőknél 78, férfiaknál 70 év, ez az élettartam várhatóan egészségben eltöltve a nőknél 58, férfiaknál 55 év.
Az élelmezésben is hátrányban vannak a nők, egészen pontosan a magyar nők három százaléka nem jut hozzá a naponta szükséges táplálékkalóriához, ezért alultápláltnak számít. A táplálkozással összefüggő krónikus energia beviteli hiány, amelyet a testtömeg-index alapján vizsgálnak, magasabb arányban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál. A volt szocialista országokban a nők 4,9 százaléka, a férfiaknak pedig 1,1 százaléka szenved alultápláltságban.
A nők képzésének kérdése a tizenkilencedik században vetődött fel először a legtöbb európai országban. Az alacsonyabb fokú kötelező oktatás mellett a nők számára először Zürichben, Bernben és Genfben vált elérhetővé az egyetemi képzés. A legelső nő New Yorkban vehette át (orvosi) diplomáját 1849-ben.
Hugonnay Vilma volt az első magyar nő, aki orvosi diplomát szerzett Zürichben 1879-ben, de csak 1897-től gyakorolhatta itthon hivatását. Ekkor az első magyar nő már katedrát kapott a párizsi Sorbonne-on. Mára már inkább női túlsúly uralkodik a felsőoktatásban, az adatok szerint a férfiak hamarabb feladják a tanulást. De az oktatóknál, a kutatásban és feljesztésben ezzel szemben férfi túlsúly látható.
Az Európai Unióban a 15-64 éves férfiak 73%-ának, az ugyanolyan idős nők 59%-ának van jövedelmező állása. Magyarországon ez az arány sokkal kisebb, de a férfiak lemaradása jelentősebb. A 2009-es adatok szerint a férfiak 61 %-a, a nőknek pedig körülbelül 50 %-a dolgozik, ez utóbbiak 7,5%-át foglalkoztatják részmunkaidőben, míg a férfiaknak pusztán 3,9 százalékát.
Bár a nők nagyobb arányban töltenek be szellemi munkakört, sajnos általában alacsonyabb presztizsű és/vagy bérezésű, szerényebb előmeneteli lehetőségek közt dolgoznak, mint a férfiak. Emellett a jövedelemszerző és a háztartási elfoglaltságokat együttvéve a nők szabadideje kevesebb.
Egyébként a legtöbb háztartási munkát az észt, szlovén, magyar, és spanyol nők végzik (több, mint napi 5 órát), míg a skandináv országokbeli társaik egy órával kevesebbet tevékenykednek otthon, mert partnereik többet segítenek nekik teendőikben.
