A Száműzött művészet című programsorozatban vasárnap este a hagyományos családi, baráti házikoncertek világa, az együtt zenélés közösségformáló ereje kel életre a Páva utcai zsinagógában, ahol Korcsolán Orsolya és Bársony Péter, valamint Gulyás Márta és Varga István előadásában három mű ős- és egy magyarországi bemutatóként hangzik el.
A koncert estéjén Váli Miklós és Nagy Botond fiatal filmesek erre az alkalomra készített rövidfilmes bemutatója is várható - közölte az MTI-vel Bársony Péter brácsaművész.
Gerő Katalin Hiányzó láncszemek címmel készített bronzplakett sorozatot, amelyet édesapja, Gerő György és a holokauszt áldozatává vált magyar muzsikusok emlékének megőrzésére ajánlott és ajándékozott az emlékközpontnak.
A négy muzsikus olyan szerzők alkotásait mutatja be, akiknek kompozícióit sohasem ismerhette meg a világ, mert a második világháború kegyetlenül kettévágta pályájukat. A vihar előtti utolsó békés pillanatok elevenednek meg a Régi esték című műsorban - véli a brácsaművész.
Az ősbemutatóként elhangzó Zongoranégyes szerzője, Gyulai Elemér polgári katolikus családban született Kaposváron 1904-ben, Zeneakadémiai tanulmányai mellett jogi diplomát is szerzett. Később zeneszociológiával és zenepszichológiával kezdett foglalkozni. Zongoranégyesével elnyerte a Belga Quartet díját. Zsidó származású feleségét és barátait bújtatta, segítette őket, valószínűleg ezért vitték a frontra, ahol 1945-ben vesztette életét.
Az Elegiaque című kompozíció alkotója, Justus György magánúton kezdte zeneszerzői és hegedűtanulmányait. A népdalkutatás és a népdalkórusok kialakításának kérdései is foglalkoztatták. 1943 őszén munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben Erdélyből hazaszökött, Budapesten bujkált. Novemberben a nyilasok a lakásán elfogták, ezután nyoma veszett.
Schönfeld-Sárosi Imréről egyik barátja, Korányi György így emlékezett: "Schönfeld-Sárosi Imrével a Mozart Egyesületben ismerkedtünk meg. Együtt kvartetteztünk. Nemcsak jól brácsázott, jó kamaramuzsikus volt, hanem kitűnő zeneszerző is." Pastoraléja és az Elegiaque is ősbemutató.
Weisz Ferenc (Franz Weisz) zeneszerző, zongoraművész a Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál és Aggházy Károlynál tanult. 1920-21-ben Amszterdamba költözött. 1938. április 8-án Olga Moskowskyval mutatták be a holland közönségnek Darius Milhaud Scaramouche című négykezes-zongoraművét. Weisz Ferencet Amszterdamból hurcolták el. Nocturne-je magyarországi bemutató.
Az észt Arvo Pärt a kortárs egyházzene egyik legjelentősebb alakja. 1980-ban a szovjet rendszer elnyomása elől emigrált feleségével és két fiával. Sokáig Berlinben élt családjával. A politikai rendszer változása után tért vissza hazájába, ma Tallinnban él. Spiegel im Spiegel című műve hallható vasárnap este. A koncertet Brahms c-moll vonósnégyese zárja.
"Éhe a Szépnek..." címmel a két világháború közti nagyváradi művészsorsokat bemutató képzőművészeti kiállítás is látható a Páva utcai zsinagóga karzatán.
Forrás: MTI
