"Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni.
Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, EZ a relativitás."
Alig egy évvel Albert születése után a család Münchenbe költözött, ahol apja, Hermann, Jakob fivérével közösen, folytatva korábbi tevékenységét, elektrotechnikai eszközökkel foglalkozó műhelyt nyitott.
Szüleim aggódtak, mivel meglehetősen későn kezdtem el beszélni, ezért orvoshoz fordultak tanácsért emiatt. "Nem emlékszem, pontosan mikor, de semmiképpen sem voltam már 3 évesnél fiatalabb... A későbbiek során sem váltam szónokká."
Ötéves lehetett a kis Albert, amikor az éppen betegeskedő fiúcskát egy iránytűvel lepte meg édesapja. Az egyszerű kis szerkezet teljesen elbűvölte a fiút. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre.
Szülei nem gyakorolták vallásukat, és a zsidó felekezeti iskola is messze esett lakhelyükhöz, így a közeli katolikus elemi iskolába íratták be, ahol az osztályban ő volt az egyetlen zsidó származású diák. Ezen tény nyilvánvalóan hozzájárulhatott gyermekkori magányosságához, illetve a kirekesztettség érzéséhez. Kiskorától fogva magányos volt, szívesebben töltötte idejét egyedül, mint zajos társaságban, a gyermekkorban gyakori katonásditól pedig egyenesen irtózott.
A militarista szellem mindenfajta megnyilvánulása iránt később is igen erős ellenszenvet érzett. Erről így írt:
"Megvetem az olyan embert, aki képes élvezettel zenére sorban és rendben menetelni; az ilyen csak tévedésből kapott nagyagyat, a hátgerince számára önmagában is elegendő. A civilizáció eme szégyenfoltját mielőbb el kellene tüntetni. Hőstettek - vezényszóra, értelmetlen erőszak és a hazafiság nevében elkövetett gyűlöletes ostobaságok - hogy gűlölöm őket! Milyen közönségesnek és megvetendőnek látom a háborút; inkább darabokra vágatnám magam, minthogy ilyen szégyenletes dologban részt vegyek."
Hogy jó tanuló volt-e, és mikor kapta a Nobel-díjat, a folytatásban kiderül.
Forrás: Mi van ma?
